2020. április 8, szerda

A korrupciós kockázatokkal és a teljesítmény mérésével volt gond a DDNP ellenőrzésekor


Baranya - 2019. december 30.
szerző: SH

dosszie

Több hiányosságot is talált – egyebek mellett a korrupcióellenes intézkedések és a teljesítménymérésre vonatkozó rendszerek terén – a Duna-Dráva Nemzeti Parknál az Állami Számvevőszék.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) befejezte a pécsi székhelyű Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2015-2017 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzését. Mint megállapították, az igazgatóság a belső kontrollrendszerét nem működtette szabályszerűen, így nem volt biztosított a közpénzekkel, a nemzeti vagyonnal való szabályszerű gazdálkodás. A pénzügyi-számviteli elektronikus információs rendszerből származó adatok megbízhatóságának hiányában az elszámoltathatóság, átláthatóság feltételei nem voltak biztosítottak. A korrupciós kockázatokkal arányos kontrollokat nem alakították ki.

A nemzeti parkok olyan területek, amelyek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációi számára. Magyarországon 10 nemzeti park van, amelyek területe összesen valamivel több mint 4800 négyzetkilométer, Magyarország területének mintegy 5 százaléka. Hazánk nemzeti parkjainak kezelői a nemzeti park igazgatóságok, amelyek költségvetési szervek, működési területük az egész országot lefedi. Az egyes igazgatóságok a működési területükön ellátják a tájvédelmi körzetek és az országos jelentőségű természetvédelmi területek természetvédelmi kezelését is. Alapvető társadalmi érdek, hogy a jövő generációi is részesülhessenek a természeti értékekben, ehhez pedig szabályosan és átláthatóan működő nemzeti park igazgatóságokra van szükség. Ellenőrzéseivel az Állami Számvevőszék ehhez járul hozzá.

A pécsi székhelyű Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a természetvédelem területi igazgatása körébe tartozó közfeladatokat lát el. Tevékenysége többek között kiterjed a területek védetté nyilvánítására, a védett és fokozottan védett területek, természeti értékek természetvédelmi kezelésére, körzeti erdő- és vadgazdálkodási tervezés-előkészítésre, állami vagyon kezelésével kapcsolatos feladatokra, továbbá természetvédelmi bemutató, ismeretterjesztő, oktatási célú, valamint ökoturisztikai létesítmények működtetésével kapcsolatos tevékenységre. Irányító szerve a Földművelésügyi Minisztérium (2018. május 18-tól Agrárminisztérium). Az igazgatóság éves költségvetési beszámolói alapján a teljesített összes bevétele 2017-ben több mint 3 milliárd forint, a teljesített összes kiadása közel 1,5 milliárd forint volt.

Az ÁSZ ellenőrzése megállapította, hogy a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságnál a kockázatkezelési rendszer működtetése, a kontrolltevékenységek gyakorlása, az információs és kommunikációs rendszer kialakítása és működtetése, valamint a monitoring rendszer működtetése terén megállapított szabálytalanságok miatt a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése nem volt szabályszerű, így nem biztosította a közpénzek, a közvagyon szabályos felhasználását.

Az igazgatóság pénzügyi és vagyongazdálkodása az ellenőrzött években nem volt szabályszerű. A 2015-2016. évi mérleg tételeinek alátámasztásához nem állított össze leltárt, így a 2015-2016. évi költségvetési beszámolók nem adtak megbízható és valós összképet az igazgatóság vagyonáról, eszközeiről és forrásairól, azok alakulásáról. A számviteli beszámoló adatait magában foglaló pénzügyi-gazdasági elektronikus információs rendszer biztonsági osztályba sorolásának hiánya következtében nem volt biztosított a rendszer kockázatokkal arányos védelme, annak megbízható működése és zártsága, valamint az azokban tárolt adatok védelme, megbízhatósága. Az ellenőrzött években a pénzügyi-gazdasági elektronikus információs rendszerből kinyert adatok ennek következtében nem alkalmasak megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtására a gazdálkodásra vonatkozóan, így nem voltak biztosítottak a pénzügyi és a vagyongazdálkodás elszámoltathatóságának a feltételei.

Az igazgatóság működése során a korrupciós kockázatok kezelése – az azzal arányos kontrollok kiépítésének hiányában – nem valósult meg.

Az igazgató a teljesítmény mérésére alkalmas követelményeket nem alakított ki, a szervezeti célok elérését szolgáló feladatokat nem határozott meg.

Az ellenőrzés megállapításai alapján az Állami Számvevőszék az agrárminiszter részére egy, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója részére pedig hét javaslatot fogalmazott meg, amelyekre az érintetteknek 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.