A turisztikai fejlesztést is előkészíti a Váralja program

Az elmúlt hónapokban a Váralja projekt kapcsán két hír is napvilágot látott, melyek szerint korábban a 175 millió forintos úgynevezett szoft, majd a félmilliárd forint értékű, infrastrukturális elemeket tartalmazó pályázat is kedvező elbírálásban részesült.

Ezek a projektek elkülönülnek attól a turisztikai célú fejlesztésről mely a korábbi években készült, de hosszútávon jól illeszthetőek hozzá. A különbségekről, a projektek tartalmáról, céljairól a kabinetvezető, Balázsné Kréth Ibolya számolt be.

A turisztikai program az más

Korábban, 2010-ben már be lett mutatva egy Váralja projekt, mely művésztelepként, alkotótelepként egy kézműves utca lett volna. Ez kifejezetten a turizmust szolgálta volna, melyre el is készültek a látványtervek. A vár és a termálfürdő közé ékelődött szegregátum számára olyan turisztikai rehabilitációt célzott meg, mely átkötést jelent a két turisztikai célpont között. A város ezen elképzelésére azonban erre nem lehetett pályázati forrást szerezni. Akkor, 2010-ben maga a terület rehabilitációja meg is kezdődött, hiszen az ivóvízbázis védelembe vételével és a szennyvízhálózat kiterjesztésével már történtek beavatkozások.

A turisztikai projekt ugyan nem tudott elindulni, de annak ötlete adott alapot az úgynevezett leromlott városi területek rehabilitációja című TOP 4.3.1 projekt kidolgozásának, melyre 2016-ban került sor és a finomhangolás napjainkban is folyamatos. Ez a kimondottan városrehabilitációs projekt két fő területet határoz meg: a szegregációval érintett és a szegregációval veszélyeztetett területek rehabilitációját.

Siklóson három szegregáció van nyilvántartva

A szegregátumokat nem az önkormányzat határozza meg, hanem a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatszolgáltatása és területi lehatárolása alapján állapítják meg e területeket. A meghatározott területeken szegregátumokról beszélünk, ha az alacsony státuszú családok bizonyos mutatói elérik a 34 százalékot. Az alacsony státusz meghatározásában az iskolai végzettség és a munkanélküliség is szerepet játszik, mely adatokat a 2011-es népszámlálás eredményéből veszik. A Váraljában ez a mutató közel 45 százalék, 2011-ben 197 fővel, a projekt beadásakor felülvizsgálva pedig már csak 177 fő.

Siklóson a fő szegregátum és veszélyeztetett terület van, a Váralja keleti és nyugati része, valamint a Postaszállás és az Aradi utca, Pozsonyi utca környéki terület.

Ha a Váralja projektről beszélünk, tulajdonképpen két projektről van szó. A korábban elnyert 175 millió forintos az úgynevezett szoft projekt, a TOP 5.2.1 Társadalmi együttműködés erősítését szolgáló komplex program, valamint az elmúlt hetekben nyert infrastrukturális beruházásokat félmilliárd forintból célzó TOP 4.3.1, ami a leromlott városi területek rehabilitációja.

Ingatlanokat újítanak fel

A pályázatokkal érintett beruházás esetében fontos megjegyezni, hogy csak saját tulajdonú ingatlanokat érinthet. A felújítás a Váralja esetében utak, közművek, zöldfelületek felújítását, a partfal megerősítését, parkolók kialakítását, hulladékgyűjtő szigetek létrehozását jelentheti, minden más ingatlan ugyanis magántulajdonban van. Közösségi nyitott tér, és játszótér kialakítása is tervben van. Önkormányzati tulajdonban álló bérlakások felújítását is célozza a program, ezen felül legalább öt magántulajdonban lévő ingatlan felújítására is sor kerül, amiket az önkormányzat saját erőből tervezi megvásárolni.

Ezekben az ingatlanokban később kifejezetten csak a projekt célját szolgáló fenntartható beruházásokat lehet megvalósítani, mint például alkotóházat, melyben foglalkoztatni lehet az utcában élőket, vagy létesülhet ott a cigány kisebbségi önkormányzatnak is helyiség, esetleg polgárőr telephely, hiszen a közbiztonság védelme kifejezetten fontos szerepet kap. A projekt lehetővé teszi például közösségi kert kialakítását is, ahol a környéken lakók közösen gazdálkodnak.

A legfeljebb 15 fős, kiscsoportos klubfoglalkozásokhoz hasonlító közösségi programok ősszel indulnak, soraiban kézműves foglalkozásokkal, identitást erősítő, egészségfejlesztést célzó és sportfoglalkozásokkal, valamint közbiztonságot javító elemekkel. A területen való fizikai munkavégzés előrelátható kezdete legkorábban 2019 harmadik negyedévben lehetséges.

Két irány van

Akkor nem lesz szegregátum egy adott terület, ha vagy kicserélődik ott a lakosság, vagy valamely mutatójában egy magasabb fokozatra emelkedik. A szoft és infra projektek is ezt a két irányt célozzák meg: egyrészt a felzárkóztató program keretében szerveznek képzéseket, mellyel segítik az iskolázottság javítását és a foglalkoztatottság növelését, másrészt lesznek akik a városba tudnak költözni, bontásra ítélt ingatlanjaikból pedig közösségi teret – például kézműves piacot lehet kialakítani. A hosszabb távú tervek szerint ezek a városrehabilitációs elemek a későbbiekben turisztikai tartalommal lesznek megtöltve.

A 10-10 főt befogadó tízhónapos képzések is ennek megfelelően lettek meghatározva, így jövő tavasszal két papírt is adó kurzus indul; az egyik az akár saját ingatlannál is hasznosítható kőműves képzés, valamint a falusi vendéglátó oktatás, mely a későbbiekben a célterület profiljához illeszkedhet.

A projekt a szoft elemnek köszönhetően a képzésekre is felkészíti az oda belépni szándékozókat, így személyiség- és kompetenciafejlesztő elemeket, támogató programokat is tartalmaz.

Saját környezetüket tennék szebbé

Az önkormányzat területen végzett felméréséből kiderült, hogy a legtöbben szeretnek a Váralja utcában lakni és amellett, hogy lehetőségeikhez képest tesznek is érte, további igényük van arra, hogy szebb, élhetőbb környezetet alakítsanak vagy tudjanak kialakítani maguk körül. Az egyik legnagyobb problémát az illegális hulladéklerakók felszámolása jelenti, melyet néhány renitens család kivételével jellemzően nem az ott lakók okoznak.

Ennek a problémának, jelenségnek a felszámolásában a közösségépítő elemek lesznek az ott lakok segítségére, mely végén a váraljaiak sajátjuknak érezhetik az utcát, a tereket, ahol laknak és ahol mindennapjaikat töltik.