2020. október 29, csütörtök

Belátható időn belül készpénzmentes lehet a magyar gazdaság a cégvezetők szerint


Gazdaság - 2020. október 13.
szerző: SH

paypassbankkartyafizetes

Jelentősen felgyorsította a pénzügyi digitalizációt a koronavírus-járvány Magyarországon, az Intrum által megkérdezett cégvezetők szerint elérhető közelségbe került a készpénzmentes gazdaság is.

Az MNB adatai némileg árnyalják azonban ezt a képet, és a recesszió is rombolja a pénzügyi intézményekbe vetett bizalmat, ami kevésbé kedvez a digitális gazdaságnak.

Magyarországon a hétköznapi pénzügyek hagyományosan készpénz-központúak, korábban számos kutatás rámutatott, hogy jobban szeretünk készpénzzel fizetni, mint elektronikusan, és sokan a megtakarításukat is szívesebben tartják fizikai fizetőeszközben. Az Intrum kintlévőségkezelő cég tavaly év eleji kutatásából is kiderült, hogy a magyarok több mint fele napi szinten fizet készpénzzel, ami 15 százalékponttal magasabb, mint az európai átlag. Bankkártyával ezzel szemben csak minden ötödik magyar fizetett napi szinten, a hitelkártya pedig ennél is kevésbé volt népszerű a kutatás készítésekor.

A koronavírus-járvány azonban ebben is jelentős változásokat hozhat: a fertőzésveszély miatt számos üzlet, ahol korábban még bankkártya-terminál sem volt, lehetővé tette a paypass-fizetést, miközben nőtt az érintésmentes kártyás fizetés összeghatára, így sok helyen akár egy nagybevásárlás is elintézhető érintésmentes fizetéssel. A tavaszi lezárások és a karantén miatt pedig sokan megismerkedtek a webshopokkal és az online fizetéssel.

Az Intrum 2020-as európai szintű vállalati felméréséből (Európai Fizetési Jelentés – EPR) kiderült, hogy a magyar cégek jelentős része úgy véli, hazánkban is reális lehetőség a gazdaság készpénzmentessé válása: a hazai cégvezetők 34 százaléka szerint négy, 38 százalék szerint már kettő éven belül készpénzmentes lehet Magyarország. Ez az arány magasabb, mint az európai átlag, a vizsgált országokban 28, illetve 29 százalék számít teljes digitalizációra kettő, illetve négy éven belül. A magyar adatokból látszik a járvány és a távolságtartás hatása: az előző évhez képest 7 százalékponttal nőtt azok aránya, akik szerint belátható időn belül teljesen digitálissá válhat a magyar gazdaság.

Az elmúlt hónapokban Magyarország több évnyi lemaradást hozott be a pénzügyi digitalizációban – fogalmazott Deszpot Károly. Az Intrum kereskedelmi és fejlesztési igazgatója hozzáteszi: érdemes kiemelni, hogy a kiskereskedelmen túl számos pénzügyi szolgáltató, például biztosítók, hitelintézetek is átálltak teljesen digitális ügyvitelre, ami szintén jelentősen növelte az elektronikus tranzakciók volumenét.

A felmérésre válaszoló cégvezetők talán túl optimisták. Mint mondta, a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az elektronikus fizetés terjedése ellenére is tovább nőtt a készpénzben tartott megtakarítások aránya és a forgalomban levő – valójában nagyrészt otthon félretett – készpénz mennyisége. 2020 júniusának végére a jegybank nyilvántartása szerint rekordmennyiségű, 6965,3 milliárd forintnyi készpénz volt a háztartásoknál, május és június között 74,1 milliárd forinttal nőtt a forgalmi készpénz mennyisége.

Deszpot Károly szerint a járvány következtében fellépő recesszió nem kedvez a digitalizációnak. A készpénzt sokan – nagyrészt tévesen – a biztonsággal azonosítják, úgy vélik, ha a szó szoros értelmében náluk van a pénzük, az nem fog elveszni. Valójában persze az infláció a készpénz értékét is rontja, ilyen helyzetben a megtakarítás akkor lesz csak értékálló, ha államkötvénybe vagy más, értékálló eszközbe fektetik. Erre azonban a recesszió alatt a többségnek nincs lehetőségük, hiszen az anyagi bizonytalanság miatt azonnal hozzáférhető tartalékra van szükségük. Így a vagyonukat készpénzben vagy folyószámlán hagyják – mondta.

Hozzátette azonban, hogy a technológiai feltételek fejlődése és a szabályozások később valóban csökkenthetik a készpénzközpontúságot, ha már érezhetően újraindul a gazdasági növekedés.

Az idei EPR kutatásból az is kiderült, a magyar cégek között nincs egységes konszenzus abban a kérdésben, hogy jól járnak-e pénzügyi digitalizációval. A magyar cégek jelentős része tart a digitalizációtól, 37 százalék szerint plusz költségeket okozna a vállalatnak. Azt ugyanakkor a többség elismeri, hogy a digitalizáció jelentősen megkönnyítené a könyvelést és gyorsítaná a fizetéseket.

Deszpot Károly elmondása szerint hosszú távon a gazdaság digitalizálásában a különösen érdekeltek a vállalatok. Számos felmérés mutatta azt, hogy a késő fizetések komoly anyagi kockázatot jelentenek a cégeknek. A digitális fizetési opciók elterjedése lerövidíti a megrendelés és a fizetés között eltelt időt, ezzel csökkentve a cégek likviditási problémáit. Emellett az a pénz, amit nem a párnahuzatba varrva, hanem bankszámlán tartanak az emberek, bekerül a gazdaság vérkeringésébe: a bankok ebből hiteleznek cégeknek, vagy vállalati részvényekbe fektetik, hozzájárulva ezzel a nemzetgazdaság növekedéséhez.