Csok-alap lehet a lakás-takarékpénztárak állami támogatásából
Az Országgyűlés kedden kivételes eljárásban határozott a lakás-takarékpénztárak állami támogatásának kivezetéséről. A döntés nem érinti a már megkötött lakás-előtakarékossági szerződéseket, az állami támogatás a törvény hatályba lépését követően megkötött, illetve meghosszabbított szerződések esetében nem jár majd.
A képviselők 125 igen szavazattal, 49 nem ellenében hagyták jóvá a fideszes Bánki Erik erről szóló javaslatát. A kormánypárti képviselő figyelmeztetett, az állam több mint húsz éve támogatja a lakás-takarékpénztárakat, azonban ez a megtakarítási forma nem szolgálja eredményesen az otthonteremtési célokat, miközben a szolgáltatók az állami támogatás egy részén is extraprofitot realizálnak.
A lakástakarék-program mára egy az állam és az adófizetők számára költséges, de nem hatékony konstrukcióvá vált: miközben az összes öngondoskodási megtakarításnak csak az egyharmadát teszi ki a lakástakarékban tartott összeg, addig az összes ilyen jellegű állami támogatás háromnegyede kerül évente a lakás-takarékpénztárakhoz – fejtette ki, megjegyezve, a jellemzően kis összegű konstrukció miatt a megtakarításokból alig épültek új lakások.
A kormánypárti politikus kitért arra is, az eddig a lakástakarékokra fordított állami források a jövőben többek között a csok további bővítésének pénzügyi fedezetét biztosíthatják. A költségvetés idén mintegy 230, jövőre pedig több mint 240 milliárd forintot biztosít különböző konstrukciókban otthonteremtésre.