Megérkeztek a látványtervek a PTE most bejelentett támogatásához
A kormány határozata szerint a Modern Városok Program (MVP) részeként megvalósuló Pécsi Tudományegyetem kapacitás-fejlesztésének bővítéséhez biztosít további forrást az idegen nyelvű képzései bővítéséhez kapcsolódó, valamint a kutatási-fejlesztési potenciáljának fejlesztéséhez.
A beruházás az eddig megállapított költségvetési támogatáson felül a 2020–2022. években összesen 5.733.044.010 forint költségvetési támogatással valósulhat meg, mely az időközben felmerült többletforrás-igény kielégítésére kellett.
A Pécsi Tudományegyetem október 27-i sajtótájékoztatóján dr. Miseta Attila, az egyetem rektora úgy vélekedett, az orvoskari beruházások a Pécsi Tudományegyetem nemzetközi versenyképességének alapkövét jelentik. Deklarált célunk az egyetem versenyképességének javítása, a felsőoktatás minőségének javítása, ezzel együtt a hallgatói létszám növeléséhez szükséges infrastrukturális feltételek biztosítása, ami hozzájárulhat, hogy a külföldi hallgatói létszám 5000 fő felett stabilizálódjon. Amikor 2013-ban még orvoskari dékánként Füzesi Zsuzsanna professzor asszonnyal együtt előkészítettük ezt a projektet, egy tanulmány segítségével kimutatva, milyen pozitív hatásokkal jár a nemzetköziesítés az egyetemre és a városra, szerencsére a városvezetés és a térség országgyűlési képviselői is felkarolták a programunkat. A miniszterelnök 2015-ös látogatása során eldőlt, elindulhatott a Modern Városok program részeként az a komplex egyetemi beruházás is, aminek része, de azt is mondhatnám, koronaékszere az orvoskar új elméleti tömbje.
A rektor elmondta, büszke arra is, hogy más MVP fejlesztésekhez képest a Pécsi Tudományegyetem kiemelkedően jól halad, több beruházása már átadásra került, több a vége felé közeledik. A komplex fejlesztéseknek valamennyi kar, szervezeti egység érezheti a pozitív hatását, ráadásul ezek minden egyetemi, és minden pécsi polgárnak büszkeségére válnak, biztosan megtérülő invesztícióként, az oktatásban, az egészségügyben, a kutatásban egyaránt.
Dr. Hoppál Péter, országgyűlési képviselő, miniszteri biztos szerint rendkívül fontos volt idejekorán észrevenni, hogy az egyik legfontosabb fejlesztési zóna ebben a régióban a Pécsi Tudományegyetem lehet. Amikor megszületett a kormány döntése a 24 milliárdos fejlesztésről, az akkori orvoskari dékán, ma rektor Miseta Attila, és az akkori rektor, ma oktatási államtitkár Bódis József közösen tudtak egy olyan perspektívát mutatni a pécsi egyetemről, amelyből kiderült: ha fejlődik az egyetem, fejlődik a város és fejlődik a régió is. A Szentágothai János Kutatóközpont és a 400 ágyas klinikaként ismert Janus Pannonius Klinikai Tömb felújítása már egy, szinte az Európa Kulturális Főváros mértékű beruházást jelentett. Az MVP beruházások ezzel a többletforrással kiegészítve még egyszer annyi fejlesztést jelentenek az egyetemnek és Pécsnek.
Decsi István, a Pécsi Tudományegyetem kancellárja a sajtótájékoztatón elmondta: az ÁOK új épületszárnya esetében a kivitelező kiválasztását ún. design & build eljárás keretében választotta ki a PTE, hiszen annak megvalósítása során a beruházást úgy kellett végrehajtani, hogy a telephelyen működő 400 ágyas klinikai egységek zavartalanul tudják biztosítani a sürgősségi és egyéb ellátásokat, illetve az oktatás sem szünetelhet a kapcsolódó régi elméleti tömbben.
Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy a régi tömb elavult műszaki állapota előre nem becsülhető kockázatokat rejtett magában, mely tényezők már az akkori tudásunk szerint önmagukban is kiemelt bizonytalansági tényezőket jelentettek, amiket a megszokott közbeszerzési eljárásrendek nem tudtak kezelni. Fenti összetett műszaki, organizációs és pénzügyi kockázatokra kizárólag a design&build eljárásfajta adott kielégítő választ, azáltal, hogy a tervezés és a kivitelezés párhuzamosan zajlik és rugalmasan tud reagálni a fenti összefüggésrendszerből fakadó kockázatokra.
Az elmúlt mintegy 36 hónapban a munkák folyamatosak voltak, az épület és a park jelentős része elkészült, azonban az új épületszárny használhatóságához és az optimális üzemeltetés feltételeinek megteremtéséhez volt szükség az 5,7 milliérd forint többlettámogatás bevonására.
A kancellár három fő igénycsoportot sorolt fel, amelyre a többletforrás érkezett: a végelemekre tervezett épület telepítési igényei – laborbútorzat, információs technológia, oktatási infrastruktúra, a telephely projektjeinek egységét biztosító elemek – a parkolási helyek megduplázását szolgáló parkolólemez a Honvéd utca oldalán, a Kürt utcai behajtó létrehozása, robbanókamrák kialakítása, valamint a kivitelezői kockázatvállalás mértékének túllépéséből adódó igények – a design & build eljárás a hagyományos kiviteli terveken alapuló eljárásokhoz képest magasabb kockázatot rejt, hiszen a tényleges kivitelezési tartalom csak a kiviteli tervek után körvonalazódik.
