2019. szeptember 23, hétfő                                         Siklós Város független hírportálja

Kilencvenkétezren látogattak tavaly a várba


Helyi hírek - 2019. május 31.
szerző: SH

bastya-omlikteto

Az elmúlt időszak időjárási viszontagságai – mint az elmúlt évtizedek – igencsak megviselték a vár régóta lezárva levő bástyáinak tetőszerkezetét. A műemlék omlófélben lévő fa szerkezete ma már közvetlen balesetveszélyt jelent, ezért egy szűkebb területet is el kellett keríteni a középső bástya körül.

Egyebek mellett ez is szóba került a legutóbbi képviselő-testületi ülésen, ahol a vár elmúlt évi beszámolója és az idei üzleti terve volt a tulajdonosi képviselők előtt terítéken.

 

A tulajdonos tudta nélkül mégis emeltek

Míg a tavaly felvetett lehetőség a központilag irányított kormánypárti lakájmédiába is bekerült, a tulajdonosok tudta nélkül azóta végrehajtott jegyáremelést senki sem tette ki az ablakba.

A siklósi vár tulajdonosa az állam, vagyonkezelője az önkormányzat. Üzemeltetésére egy céget hozott létre, ez a Siklósi Várszínház Nonprofit Kft, a tulajdonosi jogokat pedig a mindenkori képviselők gyakorolják. Ez a kör a felügyelőbizottság mellett rendre ülésezik, ahol az üzemeltetéssel kapcsolatos fontos kérdéseket veszik napirendre és meghozzák a legfontosabb döntéseket.

Egy éve dr. Marenics János az eredmények tükrében a vár belépőjének emelését említette a testület előtt, mint lehetséges megoldás. Az várkert többletforrás-igénye kapcsán javasolt 200 forintos emelést akkor elvetették, és még a kormánypárti lakájmédiában is szemére vetették a polgármesternek a gazdasági alapon hozott példáját.

A vár gépeket és segítséget is kapott a karbantartási feladatok ellátására, az áremelésről végül nem határoztak, viszont azóta mégis új árakat vezettek be a történelmi emlékhelyen; tavaly óta úgy drágultak száz forinttal a belépők, hogy a tulajdonos képviselők arról nem is tudtak – derült ki a legutóbbi képviselő-testületi ülésen.

Szentgyörgyváry Péter, a Siklósi Várszínház Nonprofit Kft. ügyvezetője a beszámolót tárgyaló testületi – tulajdonosi – ülésen idén sem jelent meg.

 

Szép, de hova tovább?

A testület legutóbbi ülésén elfogadta a vár elmúlt évi beszámolóját. Mint el is hangzott, a 2018-ban regisztrált 92 ezernél is magasabb belépőszám a várakozásoknak megfelelően lassuló növekedést jelent az elmúlt esztendőhöz képest, és egy százezres álomhatár már a teljesítőképesség határát jelenti. Ebben a 2017-ben érkezett várkapitánynak van vitathatatlan érdeme, noha a vár inkább rendezvényhelyszíni minősítésben, mint történelmi emlékhelyként teljesített.

A vár nettó árbevétele 137 millió forint volt, mely a tervhez képest 13 millióval bizonyult magasabbnak. Szintén növekedett az egyéb bevételek sora, 36 millió forint a tervezettnél 9 millióval magasabb. A belépőkből 88 milliót tettek a kasszába az eredetileg tervezett 76 millió helyett. Összes kiadás 159 millió forint volt, ami 16 millióval több az eredeti tervhez képest. Ebből személyi jellegű ráfordítás 80 millió, ami 18 millióval több, mint a tervezett: a munkaügyi központ támogatását leszámítva gyakorlatilag csak a kötelező béremelések mértékével, 13 százalékkal haladja csak azt meg. A rendezvények sorában 19 millió helyett 21 milliót fizettek ki az elmúlt évek legsikeresebb sorozatára, idén pedig 29-et terveznek költeni.

Reitz Emilné képviselő és a pénzügyi bizottság elnöke a vállalat szép pénzügyi eredményeit és nagyon jó gazdálkodását említve jelezte: meglátása szerint többet kellene visszaforgatni rendezvényekre, eszközökre vagy más feladatra, mivel a vár felszereltsége a többi hasonló történelmi emlékhelyhez képest hagy némi kívánnivalót maga után. A 2 milliós tárgyi fejlesztésre és a mellette 35 milliós céltartalékra mutatva hozzátette, egy nonprofit szervezetnek nem kellene ilyen mértékben a pénzügyi eredményre fókuszálni. Dr. Marenics János az állagmegőrzésre is felhívta a figyelmet.

A vár éves raportjának csütörtöki, legfőbb ülésen Zádori Tivadar Mojzes Tamás képviselővel való egyetértését hangoztatva megjegyezte: az idei üzleti tervekben nem szerepelnek a tulajdonosok által elvárható fejlesztések, a bővülő attrakciók, mindaz, amivel fenntartható a növekedés és halad előre a vár.

Ez az irány a kapcsolatok által felélesztett pályázati vonal, a nemzeti várprogramhoz való kapcsolódás, vagy épp egy kormányzati támogatás is lehetne. De ezeknek, épp mint a felélesztett szálló- és az éttermi résznek ma nyoma sincs a lezárt gyilokjáró, bástyák és üresen visszhangzó emeletek mellett.