2020. április 4, szombat

Legalább ennyit a Brexitről


Gazdaság - 2020. február 3.
szerző: KT

brexitjarda

Az Egyesült Királyság január utolsó napjával, brüsszeli idő szerint éjfélkor kilépett az Európai Unióból, többé nem EU-tagállam. Az EU sajnálja, de tiszteletben tartja ezt a döntést, és összegezte, mi is az irányadó a brexitre vonatkozóan.

Az EU és az Egyesült Királyság intenzív tárgyalásokat folytatott annak érdekében, hogy megállapodjanak az Egyesült Királyság kilépésének feltételeiről, és jogbiztonságot teremtsenek arra az időre, amikor az uniós jog már nem lesz alkalmazandó az Egyesült Királyságra. E tárgyalások során az Európai Bizottság inkluzív folyamatot biztosítva mindvégig rendszeres megbeszéléseket folytatott a 27 uniós tagállammal, az Európai Parlamenttel és a nemzeti parlamentekkel.

Uniós tanácsadó szervektől és érdekelt felektől kapott további információk segítségül szolgáltak az Európai Bizottság számára az információk összegyűjtésében a folyamat során. Végig példátlan átláthatóság volt biztosított, mivel az Európai Bizottság a tárgyalási dokumentumokat és minden egyéb releváns dokumentumot közzétett a honlapján. A tárgyalások eredményeként megszületett a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás. A megállapodást a mai napon hivatalosan is aláírta az Európai Tanács elnöke, Charles Michel, és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen. Boris Johnson miniszterelnök az Egyesült Királyságban fogja ma aláírni a megállapodást. Ez az utolsó lépések egyike a kilépésről rendelkező megállapodás ratifikációs folyamatában, amelyet a Tanács zár majd le január 30-án, ha az Európai Parlament január 29-én hozzájárulását adta.

Mi történt 2020. február 1-jén?

Átmeneti időszak vette kezdetét. E korlátozott időtartamról – amely legalább 2020. december 31-ig tart – a kilépésről rendelkező megállapodás részeként állapodtak meg. Eddig az időpontig – az EU-ban és az Egyesült Királyságban egyaránt – minden marad a régiben a polgárok, a fogyasztók, a vállalkozások, a befektetők, a diákok és a kutatók szempontjából. Az Egyesült Királyság többé nem képviselteti magát az Unió intézményeiben, ügynökségeinél, testületeinél és irodáinál, az uniós jog azonban az átmeneti időszak végéig alkalmazandó marad az Egyesült Királyságban. Az EU és az Egyesült Királyság ezeket a hónapokat arra fogja használni, hogy az EU és az Egyesült Királyság által 2019 októberében elfogadott politikai nyilatkozat alapján új és méltányos jövőbeli partnerségről állapodjon meg. A Bizottság február 3-án átfogó tárgyalási irányelvekre vonatkozó tervezetet fog elfogadni. Ezt követően az Általános Ügyek Tanácsának kell elfogadnia ezt a megbízást. Ekkor megkezdődhetnek a hivatalos tárgyalások az Egyesült Királysággal. Ami a tárgyalások szerkezetét illeti, erről az EU és az Egyesült Királyság fog megállapodni.

Ki fogja vezetni a tárgyalásokat az EU részéről?

A Bizottság 2019. október 22-i határozatával összhangban az Egyesült Királysággal való jövőbeli kapcsolatokról szóló tárgyalások előkészítése és lefolytatása az EU–Egyesült Királyság kapcsolatrendszerrel foglalkozó munkacsoport (UKTF) feladata. A munkacsoport vezetője Michel Barnier.

Az UKTF fogja koordinálni a Bizottság munkáját az Egyesült Királysággal fennálló kapcsolatokhoz kötődő minden stratégiai, operatív, jogi és pénzügyi kérdésben.

Az UKTF emellett megtartja a más intézményekkel – az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal – való koordináció terén betöltött szerepét, az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek a közvetlen irányítása alatt.

Mit jelent az átmeneti időszak?

Az átmeneti időszak egy határozott időtartamra korlátozott időszak, amely 2020. február 1-jén veszi kezdetét. Az átmeneti időszak pontos szabályozását a kilépésről rendelkező megállapodás negyedik része tartalmazza. A jelenlegi állás szerint az átmeneti időszak 2020. december 31-én ér véget. Az átmeneti időszak egy alkalommal hosszabbítható meg, legalább egy és legfeljebb két évvel. Ennek kérdésében az EU-nak és az Egyesült Királyságnak közösen kell döntenie 2020. július 1-je előtt.

Milyen státusszal rendelkezik majd az Egyesült Királyság az átmeneti időszak alatt?

Az Egyesült Királyság 2020. február 1-jétől már nem lesz az Európai Unió és az Európai Atomenergiaközösség tagállama. Harmadik országként a továbbiakban már nem fog részt venni az EU döntéshozatali folyamataiban.

Többé nem vesz részt az uniós intézményekben – például az Európai Parlamentben és a Tanácsban -, sem az uniós ügynökségekben, hivatalokban és más uniós szervekben. Az átmeneti időszak teljes tartama alatt azonban az Európai Unió valamennyi intézményét, szervét, hivatalát és ügynökségét változatlanul megilletik az uniós jog által rájuk ruházott hatáskörök az Egyesült Királyság és az Egyesült Királyságban lakóhellyel rendelkező vagy ott letelepedett természetes és jogi személyek tekintetében.

Az átmeneti időszakban az Európai Unió Bírósága továbbra is joghatósággal rendelkezik az Egyesült Királyság felett. Ez vonatkozik a kilépésről rendelkező megállapodás értelmezésére és végrehajtására is. Az átmeneti időszak ahhoz is időt biztosít az Egyesült Királyság számára, hogy tárgyalásokat folytasson az EU-hoz fűződő jövőbeli kapcsolatáról.

Végezetül, az átmeneti időszak során az Egyesült Királyság olyan területek vonatkozásában is köthet nemzetközi megállapodásokat harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel, amelyek az EU kizárólagos hatáskörébe tartoznak, feltéve, hogy e megállapodásokat az átmeneti időszak során nem alkalmazza.

Milyen kötelezettségek terhelik majd az Egyesült Királyságot az átmeneti időszak alatt?

A teljes, valamennyi szakpolitikai területre kiterjedő uniós jog továbbra is alkalmazandó lesz az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban – a Szerződések azon rendelkezései és azon jogi aktusok kivételével, amelyek a kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépése előtt nem voltak kötelezőek az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban. Ugyanez vonatkozik az ilyen aktusokat módosító jogi aktusokra is.

Az Egyesült Királyság az EU vámuniójában és az egységes piacon marad, és továbbra is alkalmazandó lesz rá vonatkozóan mind a négy szabadság, valamint az összes uniós politika.

Továbbra is alkalmazza az EU bel- és igazságügyi politikáját, az Egyesült Királyság azon uniós jogi aktusokat módosító, felváltó vagy azokra épülő intézkedések tekintetében, amelyek a tagsága alatt rá nézve kötelezőek voltak, dönthet úgy, hogy érvényesíti részvételi/kívülmaradási jogát; – az uniós jogérvényesítési mechanizmusok, például kötelezettségszegési eljárások hatálya alatt marad.

Betartja az EU által aláírt összes nemzetközi megállapodást, és az EU kizárólagos hatáskörébe tartozó területeken nem alkalmazhat új megállapodásokat, kivéve, ha erre az EU felhatalmazást adott.

Mi történik az Európai Unió külső tevékenysége terén az átmeneti időszak alatt?

Az EU közös kül- és biztonságpolitikája (KKBP) alkalmazandó lesz az Egyesült Királyságra az átmeneti időszak folyamán. Például az Egyesült Királyságnak továbbra is lehetősége lesz részt venni a KKBP keretében létrehozott missziókban és műveletekben. Az EU által életbe léptetett korlátozó intézkedések továbbra is alkalmazandók lesznek az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban. Amennyiben koordinációra lesz szükség, eseti alapon konzultálni kell majd az Egyesült Királysággal.

Mi történik a halászattal az átmeneti időszak alatt?

Az Egyesült Királyságot továbbra is köti az EU közös halászati politikája és a vonatkozó nemzetközi megállapodások feltételei.

Köthet-e az Egyesült Királyság új nemzetközi megállapodásokat más harmadik országokkal az átmeneti időszak alatt?

Az Egyesült Királyság lépéseket tehet saját új nemzetközi megállapodások előkészítése és létrehozása érdekében az EU kizárólagos hatáskörébe tartozó területeken is. Az átmeneti időszak alatt az ilyen megállapodások csak akkor léphetnek hatályba, illetve alkalmazásukat csak akkor lehet megkezdeni, ha erre az EU kifejezett felhatalmazást ad.

Mi az átmeneti időszak ütemterve? Meghosszabbítható-e?

Az átmeneti időszak 2020. február 1-jén kezdődik és 2020. december 31-én ér véget, kivéve, ha az EU és az Egyesült Királyság közös megállapodás alapján, 2020. július 1-je előtt döntést hoz annak meghosszabbításáról. A meghosszabbításra csak egyszer, 1 vagy 2 éves időtartamra van lehetőség.

Miről szól a kilépési megállapodás?

A kilépésről rendelkező megállapodás meghatározza az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének feltételeit. Biztosítja, hogy a kilépés rendezett módon történjen, és garantálja a jogbiztonságot attól fogva, amikor a Szerződések és az uniós jog már nem lesznek alkalmazandók az Egyesült Királyságra.

A kilépésről rendelkező megállapodás a következő területekre terjed ki.

Közös rendelkezések – a kilépésről rendelkező megállapodás megfelelő megértésére és végrehajtására vonatkozó általános rendelkezések meghatározása.

A polgárok jogai – az Egyesült Királyságban élő több mint 3 millió uniós polgár és az uniós tagországokban élő több mint 1 millió egyesült királyságbeli állampolgár életüket meghatározó döntéseinek védelme, megőrizve a tartózkodási jogukat, és gondoskodva arról, hogy továbbra is a közösségeik javát szolgálhassák.

A kilépéssel kapcsolatos kérdések – a jelenlegi eljárások zökkenőmentes lezárása és a rendezett kilépés lehetőségének megteremtése (például lehetővé téve az átmeneti időszak vége előtt forgalomba hozott áruk eljutását rendeltetési helyükre, a meglévő szellemitulajdon-jogok – ezen belül a földrajzi árujelzők – védelmét, a büntetőügyekben folytatott és egyéb bírósági és közigazgatási eljárásokat érintő, folyamatban lévő rendőrségi és igazságügyi együttműködés lezárását, az átmeneti időszak vége előtt megosztott adatok és információk felhasználását, valamint az Euratommal kapcsolatos kérdések és egyéb ügyek megoldását).

Átmeneti időszak, amely során az Európai Unió úgy kezeli az Egyesült Királyságot, mintha az tagállam lenne, leszámítva az uniós intézményekben és irányítási struktúrákban való részvételt. Az átmeneti időszak különösen a közigazgatás, a vállalkozások és a polgárok számára jelent majd segítséget ahhoz, hogy alkalmazkodjanak az Egyesült Királyság kilépéséhez.

Pénzügyi elszámolás, amely biztosítja, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió teljesítse az Egyesült Királyság uniós tagságának ideje alatt tett kötelezettségvállalásaik mindegyikét.

A kilépésről rendelkező megállapodás általános irányítási struktúrája, amely biztosítja a megállapodás hatékony irányítását, végrehajtását és érvényesítését, beleértve a megfelelő vitarendezési mechanizmusokat is.

Egy olyan, jogilag működőképes megoldás, amelynek révén elkerülhető az ellenőrzött határ az Írszigeten, amely megvédi az Ír-sziget gazdasági egységét és a nagypénteki (belfasti) megállapodást annak minden vonatkozásában és biztosítékával, valamint biztosítja az EU egységes piacának integritását.

A Cipruson található felségterületekre vonatkozó jegyzőkönyv, amely a felségterületeken élő és dolgozó ciprusiak érdekeit védi az Egyesült Királyság Unióból történő kilépését követően.

A Gibraltárról szóló jegyzőkönyv, amely szoros együttműködést biztosít Gibraltárral kapcsolatban Spanyolország és az Egyesült Királyság között a kilépésről rendelkező megállapodás polgárok jogaira vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásában, és az illetékes hatóságok között számos szakpolitikai területen fennálló közigazgatási együttműködéssel foglalkozik.

Mit tartalmaznak a kilépésről rendelkező megállapodás közös rendelkezései?

Ez a rész meghatározza a kilépésről rendelkező megállapodás megfelelő megértéséhez, végrehajtásához és értelmezéséhez szükséges rendelkezéseket. Ez az alapja a megállapodás helyes alkalmazásának. Az EU a tárgyalások kezdetétől fogva nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás rendelkezéseinek egyértelműen ugyanolyan joghatással kell rendelkezniük az Egyesült Királyságban, mint az EU-ban és tagállamaiban.

A megállapodás kifejezetten tartalmazza ezt a követelményt, melynek értelmében mindkét félnek gondoskodnia kell a saját jogrendjében a megállapodás elsőbbségéről és közvetlen hatályáról, valamint arról, hogy értelmezésének összhangban kell lennie az Európai Unió Bíróságának (EUB) az átmeneti időszak végéig kialakult ítélkezési gyakorlatával. A közvetlen hatály kifejezetten szerepel a kilépésről rendelkező megállapodás minden olyan rendelkezése tekintetében, amely megfelel az uniós jogban a közvetlen hatályra vonatkozóan meghatározott feltételeknek. Ez lényegében azt jelenti, hogy az érintett felek mind az Egyesült Királyság, mind az uniós tagállamok nemzeti bíróságai előtt közvetlenül hivatkozhatnak a kilépésről rendelkező megállapodásra.

Emellett a megállapodás értelmezésének az EU-ban alkalmazandó értelmezési módszerek és általános elvek alapján kell történnie. Ez például azt is magában foglalja, hogy a kilépésről rendelkező megállapodásban szereplő uniós jogi fogalmakat vagy rendelkezéseket az Alapjogi Chartával összhangban kell értelmezni.

Továbbá az Egyesült Királyság bíróságai kötelesek alkalmazni az Európai Unió Bíróságának az átmeneti időszak végéig kialakult ítélkezési gyakorlatával összhangban történő értelmezés elvét, és megfelelően figyelembe kell venniük a Bíróság átmeneti időszak utáni ítélkezési gyakorlatát.

A megállapodás kifejezetten előírja az Egyesült Királyság számára, hogy a fentieknek való megfelelést a nemzeti elsődleges jog révén kell biztosítania, kifejezetten felhatalmazva az egyesült királyságbeli igazságügyi és közigazgatási hatóságokat arra, hogy mellőzzék a következetlen vagy az uniós joggal összeegyeztethetetlen nemzeti rendelkezések alkalmazását.

Ez a rész azt is egyértelművé teszi, hogy a megállapodás uniós jogra történő hivatkozásait az átmeneti időszak utolsó napjáig elfogadott módosításokra is kiterjedő hivatkozásokként kell érteni. Kevés kivétel került meghatározásra, nevezetesen a pénzügyi elszámolásra vonatkozó egyes rendelkezések esetében, annak elkerülése érdekében, hogy az Egyesült Királyságra további kötelezettségek háruljanak, valamint az átmeneti időszak tekintetében, amely során az uniós jog továbbra is dinamikusan alkalmazandó az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban. E kivételeket úgy kell érteni, hogy azok a hivatkozott rendelkezéseket kiegészítő vagy végrehajtó jogi aktusokra történő hivatkozásokat is magukban foglalják.

Végül a megállapodás úgy rendelkezik, hogy az Egyesült Királyság az átmeneti időszak végén elveszíti az összes uniós adatbázishoz és hálózathoz való hozzáférését, amennyiben nincs kifejezett eltérő rendelkezés erről.

Miről született megállapodás a polgárok jogait illetően?

Az Európai Unió egyik alapköve, hogy minden uniós polgárt és családtagjaikat megilleti az a jog, hogy bármely uniós tagállamban éljenek, munkát vállaljanak vagy tanulmányokat folytassanak. Az uniós és egyesült királyságbeli polgárok közül sokan a szabad mozgás uniós jogához kapcsolódó jogok alapján hozták meg az életüket meghatározó döntésekeit. E polgárok és családtagjaik életútválasztásainak védelme a tárgyalások megkezdésétől kezdve elsődleges prioritás volt.

A kilépésről rendelkező megállapodás védi az Egyesült Királyságban élő több mint 3 millió uniós polgár és az uniós országokban élő több mint 1 millió egyesült királyságbeli állampolgár tartózkodási jogát és a jelenlegi tevékenységeik folytatásához fűződő jogát.

Kik számára biztosít védelmet a kilépésről rendelkező megállapodás?

A kilépésről rendelkező megállapodás védelmet biztosít az átmeneti időszak végén az Egyesült Királyságban tartózkodó uniós polgárok, valamint az átmeneti időszak végén a 27 uniós tagállam valamelyikében tartózkodó egyesült királyságbeli állampolgárok számára, amennyiben tartózkodásuk megfelel a személyek szabad mozgására vonatkozó uniós jogszabályoknak.

A kilépésről rendelkező megállapodás védi azokat az uniós jogszabályok alapján jogokat szerzett családtagokat is (jelenlegi házastársak és bejegyzett élettársak, szülők, nagyszülők, gyermekek, unokák és meglévő, tartós kapcsolatban élő személyek), akik még nem élnek abban a fogadó országban, ahol az uniós polgár vagy az egyesült királyságbeli állampolgár, hogy a jövőben csatlakozhassanak hozzájuk.

A kilépésről rendelkező megállapodás védi a gyermekeket is, akár az Egyesült Királyság kilépése előtt, akár azt követően születnek, illetve attól függetlenül, hogy az uniós polgár vagy az egyesült királysági állampolgár tartózkodási helye szerinti fogadó állam területén vagy azon kívül születnek. Az előírt egyedüli kivétel azokat a gyerekeket érinti, akik az Egyesült Királyság kilépését követően születnek, és akik vonatkozásában az alkalmazandó családjogi rendelkezések értelmében a kilépési megállapodás hatálya alá nem tartozó szülő gyakorol kizárólagos felügyeleti jogot.

Ami a szociális biztonságot illeti, a kilépésről rendelkező megállapodás mindazokat az uniós polgárokat védi, akiknek helyzete az átmeneti időszak végén az Egyesült Királyságot és valamely uniós tagállamot egyaránt érinti. Az ő családtagjaik és túlélő hozzátartozóik szintén védelemben részesülnek.

Milyen jogokat véd a megállapodás?

A kilépésről rendelkező megállapodás mind az uniós polgárok és családtagjaik, mind az egyesült királyságbeli állampolgárok és családtagjaik számára életük végéig lehetővé teszi az uniós jogból eredő jogaik gyakorlását egymás országának területén, ha ezek a jogok az átmeneti időszak vége előtt meghozott életútválasztásokon alapulnak.

Az uniós polgárok és az egyesült királyságbeli állampolgárok, valamint családtagjaik lényegében az uniós jog szerintiekkel megegyező anyagi jogi feltételek mellett, az eddig megszokott módon folytathatják életüket, munkájukat vagy tanulmányaikat a fogadó államban, teljes mértékben élvezve az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának, valamint a fogadó ország állampolgáraival azonos bánásmódhoz fűződő jognak az előnyeit. Erre kizárólag az uniós jogból eredő vagy a megállapodásban meghatározott korlátozások alkalmazandók. A kilépésről rendelkező megállapodás nem zárja ki, hogy az Egyesült Királyság vagy a tagállamok tágabb körű jogokat nyújtsanak.

Tartózkodási jogok

A tartózkodás anyagi jogi feltételei megegyeznek a hatályos uniós jog szerinti feltételekkel, és így is maradnak. Abban az esetben, amikor a fogadó ország kötelező nyilvántartásba vételi rendszer mellett döntött, a kilépésről rendelkező megállapodás szerinti új tartózkodási jogállás megadásáról szóló határozatok objektív kritériumokon alapulnak majd (azaz nem lesz mérlegelési jogkör), és a szabad mozgásról szóló irányelvben (2004/38/EK irányelv) meghatározottakkal pontosan megegyező feltételek alapján hozzák meg azokat: a 6. és a 7. cikk tartózkodási jogot biztosít legfeljebb öt évre azok számára, akik munkát végeznek vagy elegendő forrásokkal és egészségbiztosítással rendelkeznek, a 16–18. cikk pedig huzamos tartózkodáshoz való jogot biztosít azok számára, akik jogszerűen öt éve ott tartózkodnak.

Az uniós polgárok és az Egyesült Királyság állampolgárai lényegében akkor teljesítik e feltételeket, ha: munkavállalók vagy önálló vállalkozók, vagy elegendő forrásokkal és egészségbiztosítással rendelkeznek, vagy e feltételeknek megfelelő más személy családtagjai, vagy már megszerezték a huzamos tartózkodáshoz való jogot, és így már semmilyen feltételt nem kell teljesíteniük.

A kilépésről rendelkező megállapodás nem követeli meg a fogadó államban való fizikai jelenlétet az átmeneti időszak végén – a tartózkodási jogot nem érintő ideiglenes távollétek, illetve a huzamos tartózkodási jogot nem érintő hosszabb távollétek elfogadottak.

A kilépésről rendelkező megállapodás által védett, ám huzamos tartózkodási joggal még nem rendelkező személyek – ha nem éltek legalább öt évet a fogadó államban – a kilépésről rendelkező megállapodás teljes védelmét élvezik, és az Egyesült Királyság kilépése után is tovább tartózkodhatnak a fogadó államban, és megszerezhetik a fogadó államban való huzamos tartózkodás jogát.

A fogadó államba az átmeneti időszak során érkező uniós polgárok és egyesült királyságbeli állampolgárok a kilépésről rendelkező megállapodás értelmében ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek majd, mint azok, akik 2019. március 30. előtt érkeztek a fogadó államba. A jogaikra ugyanazok a fenntartások és korlátozások is vonatkoznak. Ha az érintett személyek öt egymást követő évnél hosszabb ideig a fogadó államon kívül tartózkodnak, elveszítik a kilépésről rendelkező megállapodásban biztosított előnyöket.

A munkavállalók és az önálló vállalkozók jogai és a szakképesítések elismerése

A kilépésről rendelkező megállapodás hatálya alá tartozó személyeket megilleti az a jog, hogy munkaviszonyt létesítsenek vagy önálló vállalkozóként gazdasági tevékenységet folytassanak. Megőrzik az uniós jogon alapuló munkavállalói jogaikat is. Például továbbra is megilleti őket az a jog, hogy állampolgárságuk alapján ne alkalmazzanak velük szemben megkülönböztetést a foglalkoztatás, a javadalmazás és más munka- és foglalkoztatási feltételek tekintetében, akárcsak a következő jogok: a munkavállaláshoz és munkavégzéshez való jog a fogadó állam állampolgáraira alkalmazandó szabályok szerint, munkavállalási segítségnyújtás a fogadó állam állampolgáraira irányadó feltételekkel azonos feltételek szerint, egyenlő bánásmódhoz való jog a foglalkoztatás és a munkavégzés feltételei tekintetében, a szociális és adókedvezményekhez való jog, a kollektív jogok, valamint a gyermekeik számára az oktatáshoz való hozzáférés joga.

A kilépésről rendelkező megállapodás emellett megvédi a határ menti ingázók – munkavállalók és önálló vállalkozók – jogait is a munkavégzésük helye szerinti országokban.

Továbbá, ha a kilépésről rendelkező megállapodás hatálya alá tartozó személy szakmai képesítését elismerték abban az országban (uniós tagországban vagy az Egyesült Királyságban), ahol tartózkodik, illetve a határ menti ingázó munkavállaló esetében ott, ahol dolgozik, az érintett továbbra is támaszkodhat az ottani elismerésről szóló határozatra az adott szakmai képesítések használatával kapcsolatos szakmai tevékenység végzése céljából. Amennyiben az érintett már az átmeneti időszak vége előtt benyújtotta a szakmai képesítésének elismerésére irányuló kérelmét, azt a kérelem benyújtásakor alkalmazandó uniós szabályoknak megfelelően dolgozzák fel az adott országban.

Szociális biztonság

A kilépésről rendelkező megállapodás szabályokat határoz meg a szociális biztonsági koordinációra vonatkozóan, a megállapodás polgárokra vonatkozó részében említett kedvezményezettekkel, valamint más személyekkel kapcsolatban is, akik társadalombiztosítási helyzete az átmeneti időszak végén az Egyesült Királyságot és valamely uniós tagállamot egyaránt érinti.

Ezek a személyek megtartják az egészségügyi ellátáshoz, nyugdíjhoz és más társadalombiztosítási ellátásokhoz való jogukat, és ha egy országtól pénzbeli ellátásra jogosultak, azt akkor is változatlanul megkaphatják majd, ha egy másik országban élnek.

A kilépésről rendelkező megállapodás szociális biztonsági koordinációra vonatkozó rendelkezései kitérnek azon uniós polgárok és egyesült királyságbeli állampolgárok jogaira, akik az átmeneti időszak végén a szociális biztonság tekintetében az Egyesült Királyságot vagy (legalább) egy tagállamot érintő, határokon átnyúló helyzetben vannak.

E rendelkezések kiterjeszthetők oly módon, hogy azok a szociális biztonság tekintetében egy (vagy több) tagállamot, az Egyesült Királyságot és egy EFTA-országot (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc) érintő „háromoldalú” helyzetekre is alkalmazandók legyenek. Ez lehetővé teszi, hogy az adott típusú háromoldalú helyzetben lévő uniós polgárok, egyesült királyságbeli állampolgárok és EFTA országbeli állampolgárok jogai is védelemben részesüljenek.

Ennek működéséhez három különböző megállapodás alkalmazása szükséges, melyek a következők: a kilépésről rendelkező megállapodás EFTA-országbeli állampolgárok védelméről szóló cikke, az Egyesült Királyság és az EFTA-országok közötti megfelelő megállapodások uniós polgárokat védő rendelkezései, valamint az EU és az EFTA-országok közötti megfelelő megállapodások egyesült királyságbeli állampolgárokat védő rendelkezései.

A kilépésről rendelkező megállapodás EFTA-országbeli állampolgárokat védő cikke csak azt követően lesz alkalmazandó, ha sor kerül e két utóbbi megállapodás megkötésére és azok alkalmazandók lesznek. E cikk alkalmazhatóságáról a kilépésről rendelkező megállapodás által létrehozott vegyes bizottság hoz majd határozatot.

Az alkalmazandó eljárások

A kilépésről rendelkező megállapodás szerint a fogadó állam dönthet arról, hogy a megállapodásban biztosított jogok érvényességének feltételeként előírja-e egy kötelező kérelem benyújtását. Az Egyesült Királyság már jelezte szándékát, hogy kötelező nyilvántartásba vételi rendszert kíván alkalmazni a kilépésről rendelkező megállapodás kedvezményezettjei esetében. A feltételeket teljesítő személyek részére tartózkodási okmányt adnak majd ki (amely lehet digitális formátumú is).

Néhány uniós tagállam jelezte, hogy ők is kötelező nyilvántartásba vételi rendszert (úgynevezett „konstitutív rendszert”) alkalmaznak majd. Más tagállamokban azonban a megállapodásban meghatározott feltételeknek megfelelő egyesült királyságbeli állampolgárok automatikusan a kilépési megállapodás kedvezményezettjeivé válnak (az úgynevezett „deklarációs rendszer”) . Ez utóbbi esetben az egyesült királyságbeli állampolgárok kérhetik, hogy a fogadó állam olyan okmányt adjon ki részükre, amely tanúsítja, hogy ők a kilépésről rendelkező megállapodás kedvezményezettjei.

Az EU különös jelentőséget tulajdonít annak, hogy zökkenőmentes és egyszerű közigazgatási eljárások álljanak a megállapodás hatálya alá tartozó polgárok rendelkezésére jogaik gyakorlásához. Kizárólag azt lehet megkövetelni, ami feltétlenül szükséges és arányos annak eldöntéséhez, hogy teljesülnek-e a jogszerű tartózkodás feltételei, továbbá el kell kerülni a szükségtelen adminisztratív terheket. E követelmények különösen relevánsak akkor, ha a fogadó ország a kötelező nyilvántartásba vételi rendszer mellett dönt. E kérelmek költségei nem haladhatják meg a hasonló dokumentumok kiállításáért az állampolgárok számára megszabott összeget. Azok, akik már rendelkeznek a huzamos tartózkodás jogát igazoló okmánnyal, illetékmentesen cserélhetik azt „különleges jogállást” biztosító okmányra.

Az Egyesült Királyság vagy a tagállamok által a kilépésről rendelkező megállapodás értelmében kialakítandó „különleges jogállás” iránti kérelmekre vonatkozó közigazgatási eljárásoknak szintén meg kell felelniük a fenti követelményeknek. A tévedéseket, nem szándékos mulasztásokat vagy a kérelem benyújtási határidejének be nem tartását arányos megközelítés alapján kell kezelni. Az általános cél annak biztosítása, hogy az eljárás világos, egyszerű és a lehető legkevésbé bürokratikus legyen az érintett polgárok számára.

A kilépésről rendelkező megállapodás polgárok jogairól szóló részének végrehajtása és nyomon követése

A kilépésről rendelkező megállapodás polgárok jogairól szóló részének szövege nagyon pontos, annak érdekében, hogy közvetlenül támaszkodhassanak rá az uniós polgárok a brit bíróságok előtt, illetve az egyesült királyságbeli állampolgárok a tagállami bíróságok előtt. Minden olyan nemzeti jogi rendelkezés alkalmazását mellőzni kell, amely nem egyeztethető össze a kilépésről rendelkező megállapodás rendelkezéseivel.

Az egyesült királyságbeli bíróságok az átmeneti időszak végét követő nyolc évben előzetes döntést kérhetnek az EU Bíróságától a kilépésről rendelkező megállapodás polgárok jogairól szóló részének értelmezésével kapcsolatban. Az egyesült királyságbeli letelepedett jogállás alkalmazásával kapcsolatos kérdések tekintetében ez a nyolcéves időszak 2019. március 30-án vette kezdetét.

A polgárok jogainak Európai Unión belüli érvényesülését és alkalmazását az Európai Bizottság felügyeli majd, az uniós szerződéseknek megfelelően eljárva. Az Egyesült Királyságban egy független nemzeti hatóság fogja betölteni ezt a szerepet. Ez a hatóság az Európai Bizottsággal azonos jogköröket kap az uniós polgárok és családtagjaik panaszainak fogadására és kivizsgálására, saját kezdeményezésű vizsgálatok lefolytatására, továbbá keresetet indíthat az Egyesült Királyság bíróságai előtt, ha felmerül, hogy az Egyesült Királyság közigazgatási hatóságai esetlegesen megsértették a kilépési megállapodás polgárok jogairól szóló részében foglalt kötelezettségeiket.

A hatóság és a Bizottság a kilépésről rendelkező megállapodás által létrehozott közös bizottság révén évente tájékoztatja egymást a polgárok megállapodás szerinti jogainak végrehajtása és érvényesítése érdekében tett intézkedésekről. Ennek a tájékoztatásnak ki kell térnie különösen a kezelt panaszok számára és jellegére, valamint az azok alapján tett esetleges jogi lépésekre.

Miről született megállapodás a kilépéssel kapcsolatos kérdéseket illetően?

Az Európai Tanács (50. cikk) iránymutatásainak megfelelően a kilépésről rendelkező megállapodás – a szükséges mértékben – törekszik biztosítani a rendezett kilépést, és számos szakpolitikai területen meghatározza a folyamatban lévő eljárások és fennálló rendszerek leépítéséhez szükséges részletes rendelkezéseket.

Forgalomba hozott áruk

A kilépésről rendelkező megállapodás biztosítja, hogy az átmeneti időszak vége előtt az Európai Unióban vagy az Egyesült Királyságban jogszerűen forgalomba hozott áruk a végfelhasználóhoz történő eljutásig termékmódosítás vagy átcímkézés nélkül továbbra is szabadon mozoghassanak a két piacon és a két piac között.

Ez azt jelenti, hogy az átmeneti időszak végén még a forgalmazási láncban lévő áruk eljuthatnak az EU-ban vagy az Egyesült Királyságban lévő végfelhasználóikhoz anélkül, hogy meg kellene felelniük bármiféle további termékkövetelménynek. Az ilyen áruk használatba is vehetők (amennyiben az uniós jog alkalmazandó rendelkezései ezt előírják), valamint a tagállamok és az Egyesült Királyság piacfelügyeleti hatóságai által folytatott felügyelet alá tartoznak.

Kivételt képez ez alól az élő állatoknak és állati eredetű termékeknek az uniós és egyesült királysági piac közötti szállítása, amelyre az átmeneti időszak végétől kezdve a felek behozatalra és a határokon lefolytatott egészségügyi ellenőrzésekre vonatkozó szabályai lesznek alkalmazandók, tekintet nélkül arra, hogy az átmeneti időszak vége előtt vagy azután hozták őket forgalomba.

Erre az ilyen termékekkel kapcsolatos magas egészségügyi kockázat, valamint az érintett termékek és élő állatok uniós piacra vagy egyesült királysági piacra való belépésekor szükséges hatékony állategészségügyi ellenőrzések miatt van szükség.

A forgalmazási láncokat az átmeneti időszak végén érintő zavarok minimalizálása

A kilépésről rendelkező megállapodás biztosítja, hogy a már forgalomba hozott áruk az átmeneti időszak végét követően továbbra is forgalmazhatóak legyenek az Egyesült Királyság piacán és az uniós egységes piacon. Ez az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében az áruk szabad mozgásának hatálya alá tartozó összes árura alkalmazandó, tehát például a következőkre: mezőgazdasági termékek, fogyasztási cikkek (például játékok, textiltermékek, kozmetikai termékek), egészségügyi termékek (gyógyszerek, orvostechnikai eszközök) és ipari termékek, így például gépjárművek, tengerészeti felszerelések, gépek, liftek, elektromos berendezések, építési termékek és vegyipari termékek.

Az élő állatoknak és az állati termékeknek – így az állati eredetű élelmiszereknek – azonban az átmeneti időszak végétől kezdődően meg kell felelniük az EU, illetve az Egyesült Királyság harmadik országokból származó behozatalra vonatkozó szabályainak.

A folyamatban lévő árumozgás vámügyi vonatkozása

A vám, a héa és a jövedéki adó tekintetében a kilépésről rendelkező megállapodás garantálja, hogy az Egyesült Királyságnak az EU vámuniójából való kilépése előtt megkezdődött árumozgások az árumozgás kezdetének időpontjában érvényes uniós szabályok szerint fejeződhessenek be. Az átmeneti időszak végét követően az uniós szabályok továbbra is alkalmazandók lesznek az átmeneti időszak előtt megkezdett, határon átnyúló ügyletekre, az adóalanyok héával kapcsolatos jogai és kötelezettségei (például a bevallási kötelezettség, a héa megfizetése és visszaigénylése) tekintetében. Ugyanez a megközelítés alkalmazandó a folyamatban lévő közigazgatási együttműködésre, amelyet – a kilépést megelőzően megkezdett információcserével együtt – a vonatkozó uniós szabályok alapján kell lefolytatni.

A szellemitulajdon-jogok védelme

A kilépésről rendelkező megállapodás szerint az Egyesült Királyság területén fennmarad a meglévő uniós egységes jellegű szellemitulajdon-jogok (védjegyek, lajstromozott formatervezésiminta-oltalmak, növényfajta-oltalmak stb.) tekintetében biztosított védelem. Az Egyesült Királyságnak minden ilyen védett jogot nemzeti szellemitulajdon-jogként kell majd védenie. Az uniós jogosultság egyesült királysági jogosultsággá alakítása az egyesült királyságbeli védelem érdekében automatikusan történik, ismételt vizsgálat nélkül, költségmentesen. Ez biztosítja a fennálló szellemitulajdon-jogok egyesült királyságbeli tiszteletben tartását, és garantálja a szükséges jogbiztonságot a felhasználók és a jogosultak számára.

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság abban is megállapodott, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás jogi védelemben részesíti a fennálló, Unió által jóváhagyott földrajzi árujelzőket addig, amíg e földrajzi árujelzőkre vonatkozóan új megállapodás nem születik a jövőbeli kapcsolatok keretében. Jelenleg az ilyen földrajzi árujelzők meglévő szellemitulajdon-jognak minősülnek az Egyesült Királyságban és az EU-ban.

Az Egyesült Királyság legalább az EU-n belül jelenleg alkalmazandóval megegyező szintű védelmet fog biztosítani a földrajzi árujelzők jelenleg meglévő körének. Ezt a védelmet az Egyesült Királyság nemzeti jogszabályai révén fogják érvényesíteni.

Nem változik az EU-n belüli helyzete azoknak az EU által jóváhagyott földrajzi árujelzőknek, amelyek neve egyesült királysági eredetet fejez ki (például: Welsh Lamb), tehát ezek továbbra is oltalmat fognak élvezni az EU-ban.

Több mint 3000 földrajzi árujelző esetében marad fenn az oltalom az Egyesült Királyságban

Az uniós jog ma több mint 3000 földrajzi árujelző – például a pármai sonka, a champagne-i pezsgő, a bajor sör, a tokaji bor, a Pastel de Tentúgal, a Vinagre de Jerez – számára biztosít oltalmat sui generis szellemitulajdon-jogként. Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése semmilyen módon nem fogja csorbítani ezeket a szellemitulajdon-jogokat. A földrajzi árujelzőkre vonatkozó megállapodás kiterjed az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekre, az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőkre, a bejegyzett hagyományos különleges termékekre és a borra vonatkozó hagyományos kifejezésekre. Ez a megállapodás az egyesült királysági eredetet kifejező névvel rendelkező földrajzi árujelzők (például: „ Welsh lamb”) számára is kedvező: ezeket szintén védeni fogja az Egyesült Királyság joga, és az uniós jog továbbra is oltalmat biztosít számukra az EU-ban.

A földrajzi árujelzők komoly értéket jelentenek a helyi közösségek számára mind gazdasági, mind kulturális értelemben. Az EU-ban oltalom alatt álló árujelzők mindegyike mély helyi gyökerekkel rendelkező mezőgazdasági terméket, élelmiszert vagy italt képvisel, amelynek uniós jogban rögzített védelme jelentős értéket hozott létre a termelők és a helyi közösség számára. A termékek minősége, hírneve és jellemzői földrajzi eredetüknek tulajdonítható. Oltalmuk segít megőrizni e termékek hitelességét, hozzájárul a vidékfejlesztéshez, és elősegíti a foglalkoztatási lehetőségeket a termelés, a feldolgozás vagy más kapcsolódó szolgáltatások terén.

Folyamatban lévő rendőrségi és igazságügyi együttműködés büntetőügyekben

A kilépésről rendelkező megállapodás szabályokat határoz meg az Egyesült Királyságot érintő, büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés befejezéséhez. Az összes ilyen eljárást továbbra is ugyanazon uniós szabályok alapján kell befejezni.

Hogyan működik majd a gyakorlatban a rendőrségi és igazságügyi együttműködés?

Az Egyesült Királyság által az európai elfogatóparancs alapján letartóztatott bűnözőket továbbra is az európai elfogatóparancs szabályai alapján kell átadni az elfogatóparancsot kibocsátó tagállamnak.

Hasonlóképpen, az Egyesült Királyság és egy másik tagállam által az uniós jogszabályok alapján létrehozott közös nyomozócsoportoknak is folytatniuk kell a nyomozásaikat.

Ha egy uniós tagállami hatóság az átmeneti időszak vége előtt a bűncselekményből származó jövedelem elkobzására irányuló megkeresést kap az Egyesült Királyságtól, ezt a vonatkozó uniós szabályok alapján kell végrehajtani.

Folyamatban lévő igazságügyi együttműködés polgári és kereskedelmi ügyekben

A kilépésről rendelkező megállapodás értelmében az átmeneti időszak vége előtt indított bírósági eljárásokban továbbra is alkalmazandók a határokon átnyúló polgári jogvitákra vonatkozó nemzetközi joghatóságról szóló uniós jogszabályok, és az ezekben az eljárásokban hozott határozatok tekintetében továbbra is alkalmazandók a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló releváns uniós jogszabályok.

Milyen módon kell majd eljárni az átmeneti időszak végét követően a vállalkozások között folyamatban lévő bírósági eljárások tekintetében?

Vegyük például azt az esetet, ha az átmeneti időszak végén egy egyesült királyságbeli bíróságon eljárás van folyamatban egy holland és egy egyesült királyságbeli vállalkozás között.

Az egyesült királyságbeli bíróság joghatóságát az ügy tárgyalására uniós jog határozza meg. A kilépésről rendelkező megállapodás értelmében az átmeneti időszak végét követően az egyesült királyságbeli bíróság az uniós jog alapján változatlanul illetékes eljárni az ügyben.

Nézzünk egy másik példát. Az átmeneti időszak végén egy vállalkozás bírósági eljárást folytat egy egyesült királyságbeli vállalkozással szemben egy francia bíróság előtt. A kilépésről rendelkező megállapodás értelmében az átmeneti időszak végét követően a francia bíróság által hozott határozat egyesült királyságbeli elismerésére és végrehajtására továbbra is alkalmazandó a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló uniós szabályozás.

Az átmeneti időszak végét megelőzően megosztott adatok és információk felhasználása

Az Egyesült Királyság uniós tagsága idején az egyesült királyságbeli magán- és közjogi szervezetek személyes adatokat kaptak más tagállamokban működő vállalkozásoktól és közigazgatási szervektől.

A kilépésről rendelkező megállapodás szerint az átmeneti időszak után az Egyesült Királyságnak e személyes adatok körére vonatkozóan mindaddig az Európai Unió adatvédelmi szabályait kell alkalmaznia, amíg a Bizottság egy hivatalos, ún. megfelelőségi határozat formájában meg nem állapítja, hogy az Egyesült Királyság személyesadat-védelmi rendszere olyan adatvédelmi garanciákat nyújt, amelyek „lényegében egyenértékűek” az Európai Unióban alkalmazottakkal.

A Bizottság hivatalos megfelelőségi határozatának meghozatalát megelőzően értékelést kell végezni az Egyesült Királyság adatvédelmi rendszeréről. A megfelelőségi határozat megsemmisítése vagy hatályon kívül helyezése esetén az Egyesült Királyságnak biztosítania kell, hogy a kapott adatokra „lényegében egyenértékű” védelmi szint legyen alkalmazandó, mint amelyet az uniós adatvédelmi szabályok garantálnak.

Folyamatban lévő közbeszerzési eljárások

A kilépésről rendelkező megállapodás jogbiztonságot garantál az átmeneti időszak vége előtt megindított, folyamatban lévő közbeszerzési eljárások tekintetében, amelyeket az uniós joggal összhangban kell befejezni, vagyis ugyanazon eljárási és anyagi jogszabályoknak megfelelően, amelyek szerint megindították azokat.

Euratom

Az Egyesült Királyság – a kilépésről rendelkező megállapodással összhangban, valamint tekintettel az Euratom-Szerződésből és az e szerződésben garantált biztosítéki ellenőrzésekből való kilépésére – elfogadta a nukleáris biztosítéki ellenőrzések fenntartására vonatkozó kizárólagos felelősségét és azon nemzetközi kötelezettségvállalását, hogy olyan jövőbeli rendszert alakít ki, amely az Euratom által biztosítottal egyenértékű hatékonyságot és lefedettséget biztosító szabályozást alkalmaz.

Az Euratom a biztosítéki ellenőrzésekhez kapcsolódó, az Egyesült Királyságban található berendezések és egyéb vagyontárgyak tulajdonjogát átruházza az Egyesült Királyságra, és ezért a könyv szerinti értéknek megfelelő ellentételezést kap.

Az Unió felhívja a figyelmet arra, hogy a kilépés következtében az Euratom nemzetközi szerződései az Egyesült Királyságra nem vonatkoznak többé, az Egyesült Királyságnak pedig ezzel összefüggésben fel kell vennie a kapcsolatot a nemzetközi partnerekkel. Az Egyesült Királyság területén található, egyesült királyságbeli szervezetek használatában lévő különleges hasadóanyagok tulajdonjoga az Euratomtól az Egyesült Királysághoz kerül.

Az Egyesült Királyságban található, a 27 tagú Unió vállalkozásainak kezelésében levő különleges hasadóanyagok tekintetében az Egyesült Királyság elfogadta, hogy az Euratom jogainak (például ezen anyagok jövőbeli értékesítésének vagy átadásának jóváhagyására vonatkozó jogának) fenn kell maradnia. Mindkét fél egyetért abban, hogy a kiégett fűtőelemekért és radioaktív hulladékért való végső felelősség, a nemzetközi egyezményekkel és az Európai Atomenergia-közösség jogával összhangban, azt az államot terheli, ahol ezek létrejöttek.

A folyamatban lévő uniós bírósági és közigazgatási eljárások

A kilépésről rendelkező megállapodás értelmében az Európai Unió Bírósága (EUB) továbbra is hatáskörrel rendelkezik az Egyesült Királyságot érintő azon bírósági eljárások lefolytatására, amelyeket az átmeneti időszak vége előtt nyilvántartásba vettek az Európai Unió Bíróságán, és ezeket az eljárásokat folytatni kell mindaddig, amíg az uniós szabályok szerinti kötelező erejű, jogerős ítélet meg nem születik. Ez az eljárás valamennyi szakaszára érvényes, beleértve a jogorvoslati eljárást és a Törvényszékhez való visszautalást követő eljárást is. Mindez lehetővé teszi a folyamatban lévő ügyek rendezett módon történő lezárását.

Míg a fentiek megoldást jelentenek a folyamatban lévő ügyek esetében, arra is lehetőség lesz, hogy az Egyesült Királyságot érintő bizonyos ügyeket az átmeneti időszak végét követően is az EUB elé terjesszenek az uniós szabályok szerinti vitarendezés céljából.

A megállapodás értelmében az átmeneti időszak végétől számított négy éven belül az Európai Bizottság új kötelezettségszegési ügyeket terjeszthet az EUB elé az Egyesült Királyság ellen az uniós jog olyan megsértései kapcsán, amelyek az átmeneti időszak vége előtt történtek.

Ugyanebben az időszakban eljárás indítható az Egyesült Királysággal szemben az EUB előtt akkor is, ha az Egyesült Királyság nem felelt meg egy uniós intézmény vagy testület által az átmeneti időszak vége előtt – illetve egyes, a megállapodásban külön nevesített eljárások esetében az átmeneti időszak után – meghozott közigazgatási határozatnak.

Az EUB fenti új ügyekre vonatkozó joghatósága összhangban áll azzal az elvvel, hogy egy Szerződés megszűnése nem érintheti a felek semmiféle olyan jogát, kötelezettségét vagy jogi helyzetét, amely a megszűnés előtt jött létre. Ez biztosítja a jogbiztonságot, valamint az uniós tagállamok és az Egyesült Királyság közötti egyenlő versenyfeltételeket az azon időszakban előállt helyzetek tekintetében, amikor az Egyesült Királyságot az uniós jogból eredő kötelezettségek terhelték.

A közigazgatási eljárások tekintetében a kilépésről rendelkező megállapodás úgy rendelkezik, hogy a folyamatban lévő eljárásokat továbbra is az uniós szabályoknak megfelelően kell kezelni. Ez azokra az eljárásokra vonatkozik, amelyeket az uniós intézmények, hivatalok és ügynökségek az átmeneti időszak végét megelőzően indítottak olyan területeken, mint például a verseny vagy az állami támogatás, és amelyek az Egyesült Királyságot vagy az egyesült királyságbeli természetes vagy jogi személyeket érintik.

Az átmeneti időszak vége előtt nyújtott támogatások tekintetében az átmeneti időszak végét követő négy évig az Európai Bizottság hatáskörrel rendelkezik az Egyesült Királyságot érintő, állami támogatásokra vonatkozó új közigazgatási eljárások megindítására. A Bizottság e négy éves időszak lejárta után is hatáskörrel rendelkezik az említett időszak vége előtt megindított eljárások tekintetében.

Az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy az átmeneti időszak végét követő négy éven át új vizsgálatokat kezdeményezzen az átmeneti időszak vége előtt felmerült tények és az átmeneti időszak végét követően felmerült vámtartozások tekintetében. Az ilyen új adminisztratív eljárások indításának lehetősége összhangban van azzal az eszmével, hogy az Egyesült Királyságot az átmeneti időszak végéig teljes mértékben kötelezik az uniós jogszabályok, így a teljes időszak alatt biztosítani kell a megfelelést és a többi tagállam tekintetében fennálló egyenlő versenyfeltételeket.

Az uniós intézmények, ügynökségek és szervek működése

A kilépésről rendelkező megállapodás értelmében a jelenlegi uniós kiváltságokat és mentességeket fenn kell tartani az átmeneti időszak lejárta előtt folytatott tevékenységekre vonatkozóan. Mindkét fél továbbra is gondoskodik a szakmai titoktartási kötelezettségek teljesítéséről. Az Egyesült Királyság uniós tagságának ideje alatt szerzett minősített adatoknak és egyéb dokumentumoknak az átmeneti időszak vége előttivel megegyező szintű védelmet kell biztosítani.

Miről született megállapodás a pénzügyi elszámolást illetően?

Az Európai Tanács 2017. április 29-i iránymutatása az uniós költségvetésre, az Egyesült Királyságnak a szerződésekkel létrehozott intézményekben és szervekben való tagságának megszüntetésére, továbbá az Egyesült Királyságnak az uniós szakpolitikákhoz kapcsolódó konkrét alapokban és eszközökben való részvételére vonatkozó egyszeri pénzügyi elszámolást kért. A pénzügyi elszámolás mindegyik felsorolt tényezőre kiterjed, és rendezi a számlákat.

A kilépésről rendelkező megállapodás értelmében az Egyesült Királyság teljesíti az Unió tagjaként vállalt valamennyi kötelezettség finanszírozásának rá eső részét az uniós költségvetés (és különösen a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret, ezen belül a programok lezárásával kapcsolatban az átmeneti időszak vége után esedékessé váló kifizetések), az Európai Beruházási Bank, az Európai Központi Bank, a törökországi menekülteket támogató eszköz, az uniós vagyonkezelői alapok, a tanácsi ügynökségek, továbbá az Európai Fejlesztési Alap tekintetében.

A fentiek alapján a Bizottság, illetve az Egyesült Királyság főtárgyalója megállapodott az Egyesült Királyság által a kilépés keretében teljesítendő kötelezettségek kiszámítása során alkalmazandó méltányos módszertanról.

Az elfogadott módszertan az alábbi elvekre épül: egyetlen tagállamnak sem szabad többet befizetnie vagy kevesebb támogatásban részesülnie az Egyesült Királyság Unióból való kilépése miatt

Az Egyesült Királyságnak teljesíteni kell a rá eső részt a tagsága folyamán vállalt kötelezettségekből.

Az Egyesült Királyságnak nem kell többet vagy korábban befizetnie annál, mintha tagállam maradt volna. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy az Egyesült Királyságnak a költségvetés tényleges eredménye alapján, vagyis a végrehajtáshoz igazodva kell fizetnie.

Mennyit kell majd fizetnie az Egyesült Királyságnak?

A tárgyalások célja az volt, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése időpontjában fennálló minden kötelezettséget rendezzenek. A megállapodás tehát nem az Egyesült Királyság által teljesítendő pénzügyi kötelezettségek összegére vonatkozik, hanem arra, hogy azt milyen módszertannal számolják ki.

Mindkét fél elfogadta azt az objektív módszertant, amely lehetővé teszi a (2014-2020 közötti) uniós költségvetés tekintetében fennálló összes közös kötelezettségvállalás teljesítését, beleértve a 2020 végén fennálló kötelezettségeket (azaz a Reste à liquider) és a forrásokkal nem fedezett kötelezettségeket is.

Az Egyesült Királyság továbbra is garanciát biztosít az Unió által a kilépést megelőzően nyújtott hitelekhez, és a fel nem használt garanciák vonatkozásában és a hitelek aktiválását követő visszafizettetések tekintetében visszakapja a rá eső részt.

Emellett az Egyesült Királyság megállapodott arról, hogy teljesíti az uniós vagyonkezelői alapok és a törökországi menekülteket támogató eszköz tekintetében fennálló összes kötelezettségvállalást.

Az Egyesült Királyság az Európai Fejlesztési Alap részes fele marad, és továbbra is részt vállal a jelenlegi 11. EFA szerinti, valamint a korábbi alapokból eredő összes kötelezettség teljesítéséhez szükséges kifizetésekben. Az Egyesült Királyság által az Európai Központi Bankba befizetett tőke visszatérítésre kerül a Bank of England részére, és a Bank of England tagsága a Központi Bankok Európai Rendszerében (KBER) megszűnik. Ami az Európai Beruházási Bankot illeti, a Bank az Egyesült Királyság befizetett tőkéjét tizenkét, éves részletben vissza fogja téríteni, azonban a tőkét (további) lehívható garancia váltja majd fel. Az EBB kilépés időpontjában fennálló műveletállományára vonatkozóan az Egyesült Királyság garanciát biztosít e műveletek amortizációjának időpontjáig.

Továbbá az Egyesült Királyság a kilépés időpontjában fennálló műveletállomány vonatkozásában fenntartja az EBB kiváltságait és mentességeit (a Szerződés 5. és 7. jegyzőkönyve).

Hogyan érinti mindez az uniós projekteket és programokat?

A jelenlegi (2014–2020-as) többéves pénzügyi keret alatt futó összes uniós projekt és program finanszírozása az ott meghatározottaknak megfelelően fog történni. Ez biztonságot garantál az uniós programok valamennyi kedvezményezettjének, beleértve az egyesült királyságbeli kedvezményezetteket is, akik az uniós programokból azok zárásáig továbbra is részesülnek, de a kilépés után jóváhagyott pénzügyi eszközökből már nem.

Hogyan számítják ki az Egyesült Királyságra eső részt?

Az Egyesült Királyság hozzájárul a 2019. és 2020. évi költségvetéshez, és a részesedését kifejező százalékos arány kiszámítása úgy történik majd, mintha tagállam maradt volna. A 2020 utáni kötelezettségek vonatkozásában a rá eső részt az Egyesült Királyság által a 2014–2020. években rendelkezésre bocsátott saját források és az ezen időszak alatt az összes tagállam és az Egyesült Királyság által rendelkezésre bocsátott saját források hányadosában határozzák meg. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Királyságra eső rész magában foglalja a brit visszatérítést.

Mi az Egyesült Királyság része az EU vagyonából?

Az EU önálló jogi személyiség, így az uniós eszközök a saját tulajdonát képezik, azok felett egyetlen tagállam sem rendelkezik jogokkal. Az uniós kötelezettségek Egyesült Királyságra eső részét azonban csökkentik a megfelelő forrásokkal fedezett kötelezettségek, mivel a megfelelő forrásokkal fedezett kötelezettségeket nem kell finanszírozni, így az Egyesült Királyságnak sem kell ezekhez finanszírozást nyújtania.

Meddig kell fizetnie az Egyesült Királyságnak?

Az Egyesült Királyság fizetési kötelezettsége az utolsó hosszú távú kötelezettség rendezéséig áll fenn. Az Egyesült Királyságnak nem kell előbb fizetnie annál, mint tagsága fennmaradása esetén.

Fizeti-e majd az Egyesült Királyság az uniós közszolgálat nyugdíjkötelezettségeit?

Az Egyesült Királyság megfizeti a 2020 végéig felhalmozódó nyugdíjak és más munkavállalói juttatások finanszírozásának rá eső részét. A kifizetést a juttatások esedékességekor kell megtenni, ahogy az Unióban maradó tagállamoknak is.

Milyen pénzügyi következményekkel járna az átmeneti időszak meghosszabbítása?

Az átmeneti időszak esetleges meghosszabbítása esetén a 2021-től alkalmazandó jövőbeli többéves pénzügyi keret vonatkozásában az Egyesült Királyságot harmadik országnak kell tekinteni. Az átmeneti időszak meghosszabbításához azonban az Egyesült Királyságnak méltányos összegű pénzügyi hozzájárulást kell nyújtania az uniós költségvetéshez, amelyről a kilépésről rendelkező megállapodás által létrehozott vegyes bizottságnak kell döntenie. Ez tükrözi azt a tényt, hogy az átmeneti időszak meghosszabbítása azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság továbbra is teljes mértékben részt vesz az egységes piacban, annak minden előnyével együtt.

Miről született megállapodás a kilépésről rendelkező megállapodás irányítását illetően?

A kilépésről rendelkező megállapodás tartalmazza a megállapodás hatékony irányítását, végrehajtását és érvényesítését biztosító intézményi rendelkezéseket, beleértve a megfelelő vitarendezési mechanizmusokat is.

Az EU és az Egyesült Királyság megállapodott arról, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás egésze közvetlen hatállyal és elsőbbséggel bír, az uniós jog szerinti megegyező feltételek mellett, és az uniós joggal vagy az uniós jogi fogalmakkal kapcsolatos kérdésekben az Európai Unió Bírósága (EUB) mondja ki a végső szót. Ez szükséges annak garantálásához, hogy az uniós jogot egységes módon alkalmazzák.

A kilépésről rendelkező megállapodás fontos részei az uniós jogon alapulnak, amelynek alkalmazása biztosítja, hogy a kilépés rendezett módon történjen. Ezért különösen fontos, hogy az uniós jogszabályokéval azonos joghatás, módszerek és értelmezési elvek legyenek alkalmazandók.

A kilépésről rendelkező megállapodás értelmezésével kapcsolatos vita esetén vegyes bizottság keretében előzetes politikai konzultációra kerül sor. Megoldás hiányában mindkét fél kötelező érvényű választottbírósági eljárást kérhet. Amennyiben a vita az uniós joggal kapcsolatos kérdést is érint, a választottbírósági testület köteles a kérdést az EUB elé utalni kötelező erejű döntést meghozatala céljából. Emellett mindkét fél kérheti, hogy a testület a kérdést döntéshozatal céljából utalja az EUB elé. Az ilyen esetekben a választottbírói testület köteles a kérdést az EUB elé terjeszteni, kivéve, ha úgy ítéli meg, hogy a vita valójában nem érinti az uniós jogot. Megállapítását indokolnia kell, és a felek kérhetik a megállapítása felülvizsgálatát.

A választottbírói testület határozata az Unióra és az Egyesült Királyságra nézve egyaránt kötelező. Amennyiben a felek a határozatban foglaltakat nem teljesítik, a választottbírói testület a sértett félnek fizetendő átalányösszeget vagy kényszerítő bírságot szabhat ki.

Végül pedig, ha továbbra sem tesznek eleget a határozatban foglaltaknak, a megállapodás lehetővé teszi a felek számára, hogy arányos mértékben felfüggesszék a kilépésről rendelkező megállapodás alkalmazását, a polgárok jogaira vonatkozó rész kivételével, illetve az Unió és az Egyesült Királyság közötti egyéb megállapodások részeit. Az ilyen felfüggesztéseket a választottbírósági testület felülvizsgálhatja.

Jegyzőkönyv Írországról / Észak-Írországról

Az Írországról / Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv olyan, jogilag teljes mértékben működőképes megoldást biztosít, amelynek révén elkerülhető ellenőrzött határ létrejötte az Ír-szigeten, amely megvédi az Ír-sziget gazdasági egységét és a nagypénteki (belfasti) megállapodást annak minden vonatkozásában, valamint biztosítja az egységes piac integritását. A jegyzőkönyv az átmeneti időszak végén válik alkalmazandóvá.

Ez azt jelenti, hogy Észak-Írország továbbra is az EU egységes árupiacán marad?

Az ellenőrzött határ elkerülése érdekében Észak-Írország továbbra is tartja majd magát az EU egységes piacához kapcsolódó alábbi szabályokhoz: az árukra vonatkozó jogszabályok, az állategészségügyi ellenőrzésekre vonatkozó egészségügyi szabályok („ SPS-szabályok”), a mezőgazdasági termelésre/értékesítésre vonatkozó szabályok, az áruk tekintetében a héa- és jövedékiadó-jogszabályok, valamint az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok.

Hogyan hagyhatja el Észak-Írország az EU vámunióját, és hogyan kerülheti el, hogy az Írszigeten vámhatár húzódjon?

Észak-Írország az Egyesült Királyság vámterületének része marad. Ezért élvezheti majd azon jövőbeli szabadkereskedelmi megállapodások előnyeit, amelyeket az Egyesült Királyság köthet majd harmadik országokkal, feltéve, hogy ez nem fogja hátrányosan befolyásolni a jegyzőkönyv alkalmazását. Az Egyesült Királyság jövőbeli szabadkereskedelmi megállapodásai előírhatják, hogy az Észak-Írországban előállított áruk ugyanolyan feltételekkel juthassanak be harmadik országokba, mint az Egyesült Királyság más részein előállított áruk.

Az Uniós Vámkódex az Észak-Írországba érkező valamennyi árura alkalmazandó. Ezzel elkerülhetők a vámellenőrzések és vizsgálatok az Ír-szigeten.

Ami a vámokat illeti, az Észak-Írországba érkező árukra az uniós vámok lesznek alkalmazandók, amennyiben fennáll annak kockázata, hogy ezek az áruk belépnek az EU egységes piacára. Nem kell azonban vámot fizetni, ha nem áll fenn annak kockázata, hogy az Egyesült Királyság többi részéből Észak-Írországba érkező áruk bekerülnek az EU egységes piacára.

Ez minden olyan árura vonatkozik, amely nem képezi további feldolgozás tárgyát, és amely megfelel azoknak a kritériumoknak, amelyeket a vegyes bizottság állapít meg annak érdekében, hogy – figyelembe véve Észak-Írország sajátos körülményeit – meghatározza az áru továbbszállításának kockázatát. Azon harmadik országokból származó áruk esetében, amelyek nem minősülnek kockázatot okozónak, az Észak-Írországban alkalmazandó vámok megegyeznek az Egyesült Királyság más részeiben alkalmazandó vámokkal.

A vegyes bizottság az átmeneti időszak végéig meghatározza a fenti kockázatértékelések kritériumait, azok alkalmazása során pedig módosíthatja e kritériumokat. E kritériumok olyan szempontokat vesznek figyelembe, mint az áruk végső célállomása és értéke, vagy a csempészet kockázata.

Az uniós állami támogatási szabályokra is figyelemmel az Egyesült Királyság visszatérítheti az uniós jognak megfelelően kivetett vámokat, amennyiben az Egyesült Királyság által alkalmazott vámtétel alacsonyabb.

Nem kell majd vámot fizetni számos egyedi esetben, például személyes vagyontárgyak költöztetése, elhanyagolható értékű küldemények szállítása vagy személyek közötti küldemények esetében.

Megvédi-e ez az EU egységes piacát?

Az Írországról / Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv olyan, jogilag teljes mértékben működőképes megoldást biztosít, amelynek révén elkerülhető ellenőrzött határ létrejötte az Ír-szigeten, amely megvédi az Ír-sziget gazdasági egységét és a nagypénteki (belfasti) megállapodást annak minden vonatkozásában, valamint biztosítja az egységes piac integritását. Észak-Írország változatlanul alkalmazni fogja az Uniós Vámkódexet, és változatlanul tartja majd magát az EU egységes piacához kapcsolódó azon releváns szabályokhoz, amelyek az Ír-szigeten ellenőrzött határ létrejöttének elkerülése érdekében szükségesek.

Az Egyesült Királyság többi részéből Észak-Írországba érkező áruk esetében a szükséges vizsgálatokat és ellenőrzéseket többek között például az állategészségügyi határállomásokon végzik majd el annak biztosítása érdekében, hogy a szükséges állat- és növényegészségügyi („SPS”) ellenőrzésekre sor kerüljön.

Az Egyesült Királyság hatóságai Észak-Írország tekintetében az uniós jog azon rendelkezéseit fogják végrehajtani és alkalmazni, amelyeket a jegyzőkönyv az Egyesült Királyság tekintetében alkalmazandóvá tesz. Ezért az összes ellenőrzést az Egyesült Királyság hatóságai fogják elvégezni, az EU számára megfelelő felügyeleti és végrehajtási mechanizmusokkal.

Élvezheti-e majd Észak-Írország az Egyesült Királyság jövőbeli szabadkereskedelmi megállapodásainak előnyeit?

Észak-Írország az Egyesült Királyság vámterületének része marad. Az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg az Egyesült Királyságot abban, hogy lehetséges jövőbeli szabadkereskedelmi megállapodásainak területi hatályát kiterjessze ÉszakÍrországra, feltéve, hogy ezek a megállapodások nem befolyásolják hátrányosan a jegyzőkönyv alkalmazását.

Ez azt jelenti, hogy Észak-Írország továbbra is élvezhetné az Egyesült Királyság jövőbeli szabadkereskedelmi megállapodásaiból származó előnyöket, például a szolgáltatások és a beruházások terén, de abból eredően is, hogy termékei harmadik országbeli piacokra juthatnak. Észak-Írország számára az olyan áruk behozatala is kedvező lesz, amelyek esetében nem áll fenn annak a kockázata, hogy akár önálló termékekként, akár kereskedelmi feldolgozást követően bekerülnek az egységes uniós piacra.

Mi a helyzet a hozzáadottérték-adóval?

Az Ír-szigeten ellenőrzött határ létesülésének elkerülése és az egységes piac integritásának védelme érdekében az árukra vonatkozó uniós héaszabályok továbbra is alkalmazandók lesznek ÉszakÍrországban.

Továbbra is az Egyesült Királyság kormányának adó- és vámügyekkel foglalkozó hivatala (HMRC) lesz felelős a héa-jogszabályok alkalmazásáért, ideértve a héa beszedését és a héakulcsok megállapítását is. A héabevételek az Egyesült Királyságnál fognak maradni. Emellett az Írországban alkalmazott héamentességek és kedvezményes adómértékek Észak-Írországban is alkalmazhatók lesznek majd.

Mi az az „egyetértési” mechanizmus?

Az EU és az Egyesült Királyság intenzív megbeszélések alapján megállapodott abban, hogy egy új, „egyetértési” mechanizmust hoznak létre, amely meghatározó szerepet biztosít majd az Észak-írországi Nemzetgyűlés számára a vonatkozó uniós jogszabályok észak-írországi hosszú távú alkalmazása tekintetében. A Bizottság e kérdésben szoros és folyamatos kapcsolatban áll az ír kormánnyal.

Az egyetértési mechanizmus az árukra és vámokra, az egységes villamosenergia-piacra, a héára és az állami támogatásokra vonatkozó szabályozás összehangolásának lényegi kérdéseivel foglalkozik.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy négy évvel az átmeneti időszak végét követően a Nemzetgyűlés egyszerű többséggel egyetértését fejezheti ki a vonatkozó uniós jog alkalmazásának folytatásával kapcsolatban, vagy az alkalmazás megszüntetéséről dönthet, amely esetben az Egyesült Királyság értesíti az EU-t. Ebben az esetben a jegyzőkönyv két évvel később hatályát veszti. Ezt követően a Nemzetgyűlés négyévente szavazhat a vonatkozó uniós jog alkalmazásának folytatásáról. Amennyiben a Nemzetgyűlés a szavazás során közösségközi támogatást kap a vonatkozó uniós jog alkalmazásának folytatásához, a következő szavazásra ezt követően csak 8 év múlva kerülhet sor.

Hogyan viszonyul majd a jövőbeli kapcsolatokról szóló megállapodás a jegyzőkönyvhöz?

A korábbi változatoktól eltérően, a 2019 októberében elfogadott jegyzőkönyv, amely jelenleg a kilépésről rendelkező megállapodás részét képezi, nem tartalékmegoldást jelent. Ezt stabil és tartós megoldásnak szánták a felek. Ezért azzal kell számolni, hogy a jegyzőkönyv a jövőbeli kapcsolatokra vonatkozó bármely megállapodással együttesen lesz alkalmazandó.

Egyértelmű azonban, hogy az EU és az Egyesült Királyság jövőbeli kereskedelmi kapcsolataira alkalmazandó – az EU és az Egyesült Királyság közötti vám- és kvótamentességre irányuló közös törekvésünket tükröző – feltételek hatással lesznek a jegyzőkönyv gyakorlati alkalmazására.

Miről született megállapodás a ciprusi felségterületeket illetően?

Amint az a 2018. június 19-i együttes nyilatkozatban is szerepel, az EU és az Egyesült Királyság egyaránt kötelezettséget vállalt arra, hogy – a létesítési szerződésben foglalt jogok és kötelezettségek maradéktalan tiszteletben tartása mellett – megfelelő intézkedéseket hoz a felségterületek vonatkozásában, különös tekintettel azon ciprusi polgárok érdekeinek védelmére, akik az Egyesült Királyság Unióból való kilépését követően a ciprusi felségterületeken élnek és dolgoznak.

Az Unió és az Egyesült Királyság megállapodott egy, a kilépésről rendelkező megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv feltételeiről.

A jegyzőkönyv célja annak biztosítása, hogy az uniós jog a felségterületeken – a Ciprus csatlakozási okmányához csatolt 3. számú jegyzőkönyvben meghatározott területeken – lakóhellyel rendelkező vagy ott munkát vállalt körülbelül 11 000 ciprusi polgár jogainak elvesztése vagy bizonytalanná válása nélkül továbbra is alkalmazandó maradjon. Ez számos szakpolitikai területre vonatkozik, például az adózásra, az áruk, a mezőgazdaság, a halászat területére, valamint az állat- és növényegészségügyi szabályokra is.

A jegyzőkönyv – a biztonsági és a katonai ügyek kivételével – a Ciprusi Köztársaságra ruházza a legtöbb érintett területen az uniós jogszabályok alkalmazásának és érvényesítésének felelősségét.

E jegyzőkönyv alkalmazásának felügyeletére egy szakbizottság is létrejön.

Miről született megállapodás Gibraltárt illetően?

Az Európai Tanács 2017. április 29-i iránymutatása kimondta, hogy „az Európai Unió és az Egyesült Királyság között kötött megállapodások nem alkalmazhatók Gibraltár területére anélkül, hogy megállapodás születne a Spanyol Királyság és az Egyesült Királyság között”.

Mostanra lezárultak a Spanyolország és az Egyesült Királyság közötti kétoldalú tárgyalások. Az e kétoldalú megállapodásokra hivatkozó jegyzőkönyvet csatolták a kilépési megállapodáshoz.

A jegyzőkönyv a Spanyolország és az Egyesült Királyság közötti, Gibraltárra vonatkozó kétoldalú egyetértési megállapodásokkal együtt egy csomagot alkot. A csomag tárgya a polgárok jogaival, a dohány- és egyéb termékekkel, a környezetvédelemmel, a rendőrségi és vámügyekkel kapcsolatos kétoldalú együttműködés, valamint egy, az adózásra és a pénzügyi érdekek védelmére vonatkozó kétoldalú megállapodás.

A polgárok jogai tekintetében a jegyzőkönyv rögzíti az illetékes hatóságok közötti közigazgatási együttműködés alapjait a kilépés végrehajtására vonatkozóan, a Gibraltár területén élő emberekkel kapcsolatban, különös tekintettel a határ menti ingázókra.

A légi közlekedésre vonatkozó jogszabályokat illetően a jegyzőkönyv megteremti a lehetőségét annak, hogy az átmeneti időszakban a korábban ott nem alkalmazandó uniós jog érvényes legyen Gibraltárra, ha Spanyolország és az Egyesült Királyság megegyezik a gibraltári repülőtér használatáról.

A fiskális kérdéseket és a pénzügyi érdekek védelmét illetően a jegyzőkönyv rögzíti az illetékes hatóságok közötti közigazgatási együttműködés alapját az adóügyek terén történő teljes átláthatóság QANDA/20/104 megvalósítása, a csalás, a csempészet és a pénzmosás elleni küzdelem terén. Az Egyesült Királyság arra is kötelezettséget vállal, hogy Gibraltárban teljesítik az e területre vonatkozó nemzetközi standardokat. A dohánytermékekkel kapcsolatban az Egyesült Királyság kötelezettséget vállal bizonyos – Gibraltárral kapcsolatos – egyezmények megerősítésére, valamint egy cigaretta-nyomonkövetési és – biztonsági intézkedési rendszer 2020. június 30-a előtt történő felállítására. Az alkoholt és a benzint illetően az Egyesült Királyság kötelezettséget vállal egy olyan gibraltári adórendszer fenntartására, amelynek célja a csalás megelőzése.

A környezetvédelem, a halászat és a rendőrségi és vámügyi együttműködés tekintetében a jegyzőkönyv rögzíti az illetékes hatóságok közötti közigazgatási együttműködés alapjait. Egy szakbizottság is létrejön e jegyzőkönyv alkalmazásának felügyeletére. A jövőbeli partnerség területi hatályát illetően emlékeztetni kell arra, hogy az Európai Tanács 2018. november 25-i ülésének jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatok közé felvételre került az Európai Tanács és a Bizottság nyilatkozata.

Mit tartalmaz a politikai nyilatkozat?

A politikai nyilatkozat a kilépésről rendelkező megállapodást kíséri, és meghatározza az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok keretét.

Olyan nagyratörő, széles körű, mély és rugalmas partnerség körvonalait vázolja fel, amely egy átfogó és kiegyensúlyozott szabadkereskedelmi megállapodásra épülő kereskedelmi és gazdasági együttműködésre, a bűnüldözésre és a büntető igazságszolgáltatásra, a külpolitikára, a biztonságra és a védelemre, valamint az egyéb területeken való együttműködésre is kiterjed.

A nyilatkozat azt is leszögezi, hogy az egyenlő versenyfeltételek teremtésére vonatkozó garanciáknak nyílt és tisztességes versenyen alapuló jövőbeli kapcsolatot kell biztosítaniuk.

A kötelezettségvállalások pontos jellege arányban áll majd a jövőbeli kapcsolatok ambíciójával, és figyelembe veszi az Egyesült Királyság gazdasági összekapcsoltságát és földrajzi közelségét. Ehhez egyenlő versenyfeltételeket garantáló biztosítékok szükségesek, amelyek révén fenntarthatók az átmeneti időszak végén alkalmazandó, magas szintű közös normák az állami támogatás, a verseny, a szociális és foglalkoztatási normák, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás és a releváns adóügyi kérdések területén, hogy elkerülhetők legyenek a tisztességtelen versenyelőnyök az EU vagy az Egyesült Királyság számára.

Megfelelő belföldi végrehajtási mechanizmusokra, az EU és az Egyesült Királyság viszonylatában pedig megfelelő vitarendezési mechanizmusokra lesz szükség.