Nem elég nemzeti, újraírják az alaptanterv tervezetét

Nemrég látott napvilágot az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) első pár száz oldalas tervezete. Csépe Valéria miniszteri biztos, a Magyar Tudományos Akadémia professzora egy éve dolgozik rajta egy pszichológusokból, pedagógiai szakértőkből és tanárokból álló csoporttal.

Gulyás Gergely egy kormányinfón leszögezte, hogy ez csak egy vitairat, jelenlegi formájában nem fog életbe lépni, de ettől függetlenül komoly változtatásokra van szükség a történelem, irodalom, természettudományos tárgyak területén. Új NAT-ra pedig legjobb esetben is csak jövő szeptemberben van esély, mellyel szemben elvárás, hogy legyen kellően nemzeti, munkaalapú és családközpontú, de a mostani túlságosan szakmaias és a tudás megszerzésén kívül alig szolgálja a nemzeti egység alapjainak elmélyítését.

Az elfogadható változások között – nemzetibbé tétele mellett – szerepelne, hogy megszűnne az önálló kémia, fizika és biológia az általános iskolában, helyette összevontan tanítanák a természettudományokat. Nem nyúlnának a hittanhoz, erkölcstanhoz és a mindennapos testneveléshez.

Nem lennének kilencosztályos iskolák, viszont a szülők egy felkészítő, nulladik évfolyamba írathatnák be gyermekeiket.

A szakgimnáziumokban érettségiző diákok számára lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy felsőfokú tanulmányok helyett a végzettségüknek megfelelő szintű szakképzést kapjanak, mely végén egy szakképesítést szereznének.

Alapvetően nem a lexikális ismereteket helyeznék előtérbe, hanem a tudás megszerzésének, alkalmazásának képességét fejlesztenék.