2020. február 25, kedd

Nincs újdonság a WHO jelentésében


Itthon - 2015. október 28.
szerző: SH/MTI

oldalashus

A feldolgozott hústermékek fogyasztása rákkeltő és valószínűleg a vörös húsé is – derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutató intézetének héten nyilvánosságra hozott tanulmányából.

Az eredmények igazolják a jelenleg érvényben lévő közegészségügyi ajánlásokat, amelyek a húsfogyasztás korlátozására intenek – mondta Christopher Wild, a kutatást végző lyoni székhelyű Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) igazgatója. A végbélrák kialakulása és a feldolgozott húsipari termékek – például a virsli, a sonka, a kolbászfélék, a felvágottak, a húskonzervek és a húsalapú szószok – fogyasztása közötti kapcsolat egyértelmű, és valószínűsíthető a vörös húsok fogyasztása esetén is – állítják a WHO szakértői, akik a vörös húsok közé sorolják a sertést, a marhát, a borjút, a bárányt, a birkát, a lovat és a kecskét.

Az IARC munkacsoportja megállapította, hogy a feldolgozott hús fogyasztása végbélrákot okozhat – hangsúlyozta a tanulmány, amely szerint a hasnyálmirigyrákkal való kapcsolatot is vizsgálták, de az eredmények nem meggyőzőek.
A vörös hús esetében pedig az eredmények nem kielégítően biztosak. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a vörös hús fogyasztása és a végbélrák között van kapcsolat, ahogy a hasnyálmirigy- és a prosztatarák között is.

A témában született tudományos munkák összesítése alapján a szakértők úgy látják, hogy napi 50 gramm feldolgozott hús fogyasztása 18 százalékkal növeli a végbélrák kialakulásának kockázatát. A vörös hús esetén 100 gramm rendszeres fogyasztása 17 százalékkal növeli a veszélyt.

A felvágottaknak és más húsipari termékeknek olyan rákkeltő anyagok közé sorolása, mint a dohány, alkohol vagy az azbeszt, ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ugyannyira veszélyesek is – jelezte az ügynökség. A Global Burden of Disease Project legfrissebb adatai szerint a hústermékekben gazdag táplálkozásnak évente 34 ezer, rákos megbetegedés miatt bekövetkezett haláleset tulajdonítható, míg évi egymillió halálesetet okoz a dohányzás, 600 ezret a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, 200 ezret pedig a légszennyezettség.

A feldolgozott hús fogyasztása okozta végbélrák kialakulásának kockázata továbbra is gyenge, de a kockázat nő az elfogyasztott hús mennyiségével – hívta fel a figyelmet Kurt Straif, az IARC kutatóorvosa. Véleménye szerint azonban miután nagyon sokan fogyasztanak feldolgozott húst, a rákkeltő hatás a közegészségügy számára jelentőséggel bír.

Az IARC több mint nyolcszáz tanulmány alapján sorolta a feldolgozott hústermékeket az emberre nézve rákkeltő hatású anyagok kategóriájába. Azt ugyanakkor elismerte, hogy “még nem igazán tudni”, hogyan növelik a húsipari termékek a rák kockázatát, jóllehet a feldolgozás során kialakuló vegyi összetevőket gyanítják a rákkeltő hatások forrásaként.

A vörös hús fogyasztását “valószínűleg rákkeltőnek” sorolta be az ügynökség “korlátozott jelzések” alapján. Miután azonban a vörös húsnak vannak tápláló hatásai is, a tanulmány a nemzeti kormányokra és a nemzetközi szabályozó ügynökségekre bízza, hogy a kockázatokat és az előnyöket taglaló tanulmányokat tegyenek közzé.

Az ügynökség szerint a kérdés azért is felmerül, mert a húsfogyasztás növekvő tendenciát mutat a világban, elsősorban az alacsony jövedelmű országokban. A magas fokon történő sütés vagy a húsnak a lánggal való érintkezése következtében további rákkeltő hatás alakulhat ki, de a sütés esetleges szerepe még nem igazán ismert ezen a téren az ügynökség szerint.

A tanulmány azt a következtést nem vonja le, hogy érdemesebb vegetáriánusnak lenni, mert “a vegetáriánus és a húsos étrendeknek is megvannak a különböző előnyei és hátrányai az egészségre nézve”. A hús például proteint, vasat, cinket és B-vitamint tartalmaz.

 

Egy dietetikus szerint ebben nincs újdonság

Miháldi Kinga, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) dietetikusa szerint semmi újdonság nincs a WHO most nyilvánosságra hozott jelentésében.A most megjelent információk eddig is tudhatók voltak. Szerinte a húsok esetében a tartósítási eljárások miatt vetődhet fel ez a probléma. Megfogalmazása szerint ugyanakkor nem mindennap kell kolbászt enni, a mértékletesség és a változatosság a fontos.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az egészséges táplálkozást illetően tíznapos intervallumban kell gondolkodni, és akkor megelőzhetők a különböző daganatos betegségek. A rostdús táplálkozás szintén segíthet egyes betegségek elkerülésében – mondta.