Nyolcvan éve győzte le a vasárnap Sztálint


Nagyvilág - 2020. június 26.
szerző: SH

szovjet-dolgozok

Épp nyolcvan éve döntött úgy Sztálin, hogy nem erőlködik tovább a színkóddal dúsított ötnapos munkahéttel. Ennyi idő kellett, hogy a folyamatos termelési héttől várt húsz százalékos növekedés megbukjon a statisztikavezérelt keleti világban.

Az oroszok 1918-ban Lenin utasítására álltak át a Gergely-naptárra, melyet a nyugati világ akkor már javában élt. 1929-ben a közgazdász, Jurij Larin bemutatta a folyamatos termelési hét nevű elképzelését, amitől azt várták, hogy a hétvége eltörlésével meglendül az ipar. A Sztálint is meghódító tervet 1929 nyarától kezdték erőltetni: az évet 30 napos hónapokra osztották, a dolgozó nép egyedei pedig a közös pihenőnap helyett egy színkódot kaptak. Ez határozta meg, hogy melyik nap számára kijelölt pihenőnap. Igen ám, de Larin elvtárs túl jó közgazdásznak bizonyult ahhoz, hogy szociális és gyakorlati képességeit firtassák.

Egy év, megannyi sztrájk és lázadás kellett ahhoz, hogy Sztálin rájöjjön: teljesen hazavágta a vallásos szokásokat, a családokat, miközben a termelés valójában borzasztó mértékben csökkent – ugyanis amellett, hogy a brigádok szétestek nem maradt idő az olyan hétvégi tevékenységekre sem, mint például a gépek karbantartása vagy a logisztika.

A forrongó szovjet blokk bajszos vezére 1931-ől újabb változatot mutatott be a naptárátalakításból, így hatnapos heteket vezettek be, amiből csak a vasárnap hiányzott. A nép ennek sem örült, de számos módját ismerték a rendszer kijátszásának, így tíz év kellett, mire a személyi kultuszáról is híres illiberális diktátor belátta, kár erőltetnie ezt az egészet. 1940 július 26-án végül visszakapta a dolgozó nép a vasárnapot.