Régészeti lelet került elő a pécsi vásárból

Egyedülálló, 7. századi avar kori leletek kerültek elő a pécsi vásárból a közelmúltban – adta hírül a Pécsi Újság.hu hírportál szerdán.

Gábor Olivér pécsi régész a portálnak nyilatkozva azt mondta, az egyik lelet, egy ezüst berakásos szíjvég különlegességét az adja, hogy azon egy püspökalakot ábrázoltak. Elmondása szerint a rómaiak ötödik században történt távozásával Baranyában megszűnt a szervezett egyházi jelenlét. Egy püspök arcképe a szíjvégen azt jelentheti a Janus Pannonius Múzeum régésze szerint, hogy – ha nem is mint a legmeghatározóbb vallás – de létezhetett valamilyen szervezett keresztény egyházi élet a Kárpát-medencében a VII. században is.

A lelet olyannyira új, mondta a régész, hogy hivatalos publikáció eddig még nem jelent meg róla. Feldolgozását a Pécsi Tudományegyetem és Bécsi Egyetem közös ókeresztény katalógusában teszi majd meg Hudák Krisztina, Nagy Levente és Fazekas Ferenc.

A másik késő avar kori lelet, egy áttört csüngős bronzból készült övveret termékenység-szimbólumot ábrázol. Gábor Olivér szerint összevont égberagadási jelenetről lehet szó, amely ugyancsak az avar korból származó Nagyszentmiklósi kincs egyikén is látható teljes egészében.

A Pécsi Újság.hu kitért arra, hogy a tárgyi emlékekhez Korinek Lászlótól, a Magyarok Kenyere program ötletgazdájától jutottak hozzá a régészek. Az akadémikus úgy fogalmazott a hírportálnak, hogy hobbiszinten érdekli az archeológia, ilyen szemmel járja a vásárt is, ahol időnként felbukkannak olyan tárgyak, “amelyeket az eke fordít ki a földből”.