1416. december 10, kedd                                         Siklós Város független hírportálja

Már tizenöt halálos áldozata van a nyugat-nílusi láznak Szerbiában


2018. augusztus 25.
szerző: SH/MTI

orvos-beteg

Ketten belehaltak a nyugat-nílusi lázba, és 68 beteget kórházakban ápolnak Izraelben az egészségügyi minisztérium szerint. Szerdán a belgrádi Batut Közegészségügyi Intézet közölte: Szerbiában tizenötre emelkedett a nyugat-nílusi láz idei halálos áldozatainak száma.

A nyugat-nílusi vírus 159 megbetegedést okozott idén. Tizenöten meghaltak, csak az elmúlt héten négyen – írta a szerb sajtó. Az intézet adatai szerint a fertőzöttek átlagéletkora 62 év, míg az elhalálozottaké 75 év. A legsúlyosabb járvány 2013-ban volt, amikor 238-an betegedtek meg, és 32 ember halt bele a fertőzésbe. Az első nyugat-nílusi lázzal fertőzött beteget 2012-ben regisztrálták Szerbiában, azóta 574-en betegedtek meg, és 61-en haltak bele a fertőzésbe.

Az izraeli halálos áldozatok, illetve a kórházakban ápolt súlyosabb esetek eleve legyöngültebb egészségi állapotban lévő, általában idősebb emberek közül kerültek ki. A megbetegedések döntő többsége enyhe lefolyású, de az egyik, jelenleg kritikus állapotban lévő beteg mindössze 18 éves.

A nyugat-nílusi vírus által okozott megbetegedések jellemzően olyan időszakokban fordulnak elő, amikor sok a szúnyog, mert a vírus szúnyogcsípéssel terjed. Az első megbetegedések általában július második felében jelentkeznek, a legtöbb beteget augusztusban és szeptemberben regisztrálják. A fertőzés szempontjából a legnagyobb veszélyben az idősebbek vannak, akiknek gyengébb az immunrendszerük, valamilyen krónikus betegségben, magas vérnyomásban, cukorbetegségben, szívritmuszavarban vagy idegrendszeri zavarban szenvednek.

A nyugat-nílusi lázat okozó vírust először 1937-ben Ugandában azonosították, majd 1950-ben Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt. A vírusgazdák a madarak, közöttük pedig a szúnyogok révén terjed a kór, és az emberre is szúnyogcsípés útján kerül át.

Embereknél a fertőzöttek 80 százaléka tünetmentesen vészeli át a betegséget, és vélhetőleg életre szóló immunitás alakul ki. Az esetek ötödében a megbetegedés túlnyomórészt enyhe tünetekkel – láz, izomfájdalom, fejfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, bőrkiütések – jár, magától gyógyul. Az esetek kis hányadában (egy százalék körül) azonban a fertőzés agyhártya- vagy agyvelőgyulladást okozhat, ami bénuláshoz, kómához vagy a beteg halálához vezethet.