Illegális vadásznak minősül, aki hazaviszi a talált agancsot
A gím- és dámbikák agancsváltása január végén, február elején kezdődik és áprilisig tart, ám az engedély nélküli agancsgyűjtés a vadászati törvény szerint jogosulatlan vadászatnak minősül, és 100 ezertől ötmillió forintig terjedő bírsággal sújtható. Ha agancsot talál, hagyja ott.
A hullajtott agancs a vadászatra jogosultak tulajdona, és csak írásbeli engedéllyel lehet gyűjteni, amit az erdőgazdaságok területén sok esetben engedéllyel rendelkező csoportok végeznek.
A vadászati törvény a trófeák értékét kilogrammonként ötezer forintban határozta meg. Az engedély nélküli gyűjtés 50 ezer forintos érték felett bűncselekménynek minősül, aki pedig megvásárolja az így szerzett agancsot, orgazdaságot követ el. Ha a zavarás maradandó károsodást okoz az állatnak, állatkínzás miatt is eljárás indulhat.
Az illegális gyűjtők gyakran űzik, zaklatják az állatokat, hogy azok könnyebben elhagyják az agancsot, a megzavart gímszarvasok pedig veszélyt jelenthetnek a környezetre: az utakon gépjárművekkel ütközhetnek, és több kárt okoznak a mezőgazdaságnak. Egy-egy szarvascsapatban – rudliban – akár több száz állat is lehet.
