A szakértők már látják a Wekerle Plusz buktatóit
A Wekerle Plusz olcsóbb hitellel próbálja az új lakások felé terelni a vásárlókat, a piaci szereplők szerint azonban több ponton már induláskor látszanak a program korlátai. A legnagyobb problémát az egységes árplafon, annak késői indexálása és az jelenti, hogy a kereslet támogatása önmagában nem teremt több megfizethető lakást.
A programban az új lakásokra 3, a használtakra 5 százalékos hitel érhető el legfeljebb 50 millió forintig. Az új lakásoknál megmarad az 5 százalékos áfa, a lakások értékhatára 100 millió, a családi házaké 150 millió forint, a négyzetméterár pedig legfeljebb 1,5 millió forint lehet.
Éppen ez utóbbi korlát okozhat gondot. Budapesten már most kevés új építésű lakás fér bele az 1,5 millió forintos négyzetméterárba, a 100 milliós teljes értékhatár pedig a nagyobb, családoknak megfelelő lakásokat szoríthatja ki. Egy 75 négyzetméteres lakás például csak akkor fér bele, ha négyzetméterenként legfeljebb mintegy 1,33 millió forintba kerül.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy az árhatárokat csak 2028-tól igazítanák az árak változásához. Közben a telkek, az építőanyagok, a kivitelezés és a finanszírozás 2027-ben is drágulhatnak. Emiatt éppen azoknak az új lakásoknak a köre szűkülhet tovább, amelyekre a kedvezőbb, 3 százalékos hitelt szánják.
A szakmai vélemények szerint az országosan egységes árplafon sem feltétlenül jó megoldás. Budapesten, a megyeszékhelyeken és a kisebb településeken jelentősen eltérnek az ingatlanárak és az építési költségek, ezért felmerült, hogy területenként külön határokra lenne szükség.
A másik nagy kérdés a kínálat. A kedvezményes hitel több vásárlót hozhat a piacra, de ha közben nem épül elegendő új lakás, az élénkülő kereslet önmagában nem oldja meg a lakhatási problémát. A fejlesztők ezért olcsóbb projektfinanszírozást, gyorsabb és kiszámíthatóbb engedélyezést, valamint több évre előre rögzített szabályokat sürgetnek.
Problémát jelenthet az építőipari kapacitás is. Az új lakások építése és az évente tízezres nagyságrendben tervezett energetikai felújítások részben ugyanazokat a szakembereket igénylik. Ha egyszerre nő meg mindkét területen a kereslet, az szakemberhiányhoz és további költségnövekedéshez vezethet.
A programból ráadásul lényegében kimaradnak azok a rossz állapotú lakásban élő, alacsony jövedelmű családok, amelyek hitelt egyáltalán nem tudnak felvenni. Számukra külön, vissza nem térítendő vagy ingyenes energetikai korszerűsítési programokra lenne szükség.
A Wekerle Plusz tehát egyszerre próbálja ösztönözni a lakásvásárlást, az építést és a felújítást, de a program valódi hatása azon múlhat, hogy a kormány a kereslet támogatása mellett képes-e növelni a lakáskínálatot, illetve időben hozzáigazítja-e az árkorlátokat a piaci valósághoz.
