A kutyatelepről és a gyepmesteri feladatokról döntenek csütörtökön


Helyi hírek - 2017. október 18.
szerző: SH

kutyalab

Az önkormányzat kötelezően ellátandó, ám most nem megoldott feladata az elhullott állatok begyűjtése, a kóbor kutyák befogása és azok ideiglenes elhelyezése. Az egyesület, ami ezt korábban végezte most támogatást kér, a problémára viszont nem nyújt megoldást.

Siklós Város Önkormányzata és a dr. Horváth Béla Környezetvédő és Érdekvédő Egyesület Állatvédő Tagozata 2012-ben határozott idejű megállapodást kötött a Siklós város közigazgatási területén található kóbor kutyák befogására és elhelyezésére vonatkozóan.

A kutyák átmeneti tartása céljából az önkormányzata a tulajdonában lévő Vásártér elnevezésű ingatlanon kialakította a kenneleket és futtatót épített, majd üzemeltetésre átadta az egyesület részére. Az üzemeltetéshez szükséges tároló és vizesblokk helyiségeket a Vásártéri túraállomás helyiségeivel biztosította számukra.

A megállapodás értelmében a támogatásért cserébe az egyesület vállalta a kialakított telep üzemeltetését, a telep működéséhez szükséges okmányok és engedélyek beszerzését, szerződés kötését az állatok orvosi ellátását végző állatorvossal, valamint gondoskodott a telep állagának megőrzéséről.

      A kutyatelep gyepmesteri teleppé nyilvánítása mind a mai napig nem történt meg, mivel jelen állapotában nem felel meg a vonatkozó előírásoknak.

Az egyesület 2014-ben közölte, hogy a továbbiakban nem tudja illetve nem kívánja ellátni vállalt feladatát.

A Dr. Horváth Béla Környezetvédő és Érdekvédő Egyesület Állatvédő Tagozatából Hegedűs Istvánné és fia Hegedűs Tamás kivált és 2014-ben megalapították a Tenkesalja Állatvédő Egyesületet. Az egyesület cégbírósági bejegyzéséig magánszemélyként vállalták az eddigi egyesület helyett a telep és a kutyákkal kapcsolatos tevékenységet az önkormányzat támogatásával.

Siklós a feladatellátáshoz eleinte havi 50 ezer forinttal járult hozzá, illetve 50 kiló kutyatápot, valamint egy mikrochip leolvasót biztosított, mely később már csak a közüzemi költségek fizetésére és az ingatlan biztosítására szűkült. A kutyatelep víz, villany költségeit is a város fizette ki. A költség 2016-ban 223.215 forint, 2017. augusztusáig pedig 124.620 forint volt.

      Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai közé tartozik az elhullott állatok tetemének begyűjtése, elszállítása, a tetemek ártalmatlanná tételéről történő gondoskodás, mely szervesen összefügg a gyepmesteri tevékenységgel.

      Az elhullott állatokat 2016-ig az AGRIA BIO Kft. gyűjtötte össze  a város közterületein, de jelenleg ez a tevékenység ellátatlan.

      Siklós Város Önkormányzata a korábbi, külterületen lévő dögkutat felszámolta, annak környezetét megtisztította a lakosság által folyamatosan összehordott tetemektől, majd a területet drótkerítéssel vette körbe.

 

A jelen

Tekintettel arra, hogy az önkormányzatnak meg kell oldania az állati maradványok ártalmatlanítását, januárban szerződést kötött az ÁLHUBÁL Nonprofit Kft-vel a város közigazgatási területén keletkező de más által összegyűjtött állati tetemek ártalmatlanítására. A szolgáltatás költségeit jelenleg az önkormányzat fizeti, ami októberig 561.271 forint volt.

A tavalyi START Közmunka-program keretein belül az önkormányzat egy új hűtőkamrát vásárolt és helyezett ki a közterületeken elhullott állatok ideiglenes, megfelelő körülmények közti tárolására, addig, amíg a szerződött partner el nem szállítja őket. Emellett hét darab kutya kennel építése kezdődött meg, melyben a közterületen befogott kutyákat lehet 15 napig tartani.

 

A kutyatelep az két dolog

Az egyik része, hogy magánemberek, vagy egyesületek saját szerveződésben fenntartanak egy telepet – menhelyet ha úgy tetszik -, ahol azokat a kutyákat tartják, amelyeket korábbi gazdájuk valamilyen okból eldobott magától. Ezeknek a menhelyeknek a feladata elsősorban a kutyák életének óvása, és lehetőség szerint új, szerető gazdi megtalálása és addig is megfelelő körülmények biztosítása.

A gyepmesteri feladatként nevezett tevékenység az önkormányzatra hárul, a legfőbb feladata az, hogy a közterületeken kóborló kutyákat befogja, megfelelő azonosítás és adminisztrációt követően vagy visszaszolgáltassa a gazdájának, vagy 15 napos karanténban tartja.

Ahhoz, hogy az önkormányzat a gyepmesteri feladatokat el tudja látni, igen komoly előírásokat kell teljesíteni, melyek egy része rendelkezésre áll – például hullakamra, a városban rendelkezésre álló közművek, vagy megfigyelésre alkalmas férőhely, míg a legtöbb szükséglet nincs meg – ilyen a tetemek begyűjtésére szolgáló jármű, öltözők, nagynyomású fertőtlenítő gép – de nincs eb rendészeti végzettséggel rendelkező munkatárs sem.

 

Külsőst is meg lehet bízni – ha van

Jelenleg az önkormányzat – például Szigetvárhoz vagy Mohácshoz hasonlóan – nem tud szerződést kötni senkivel és semmivel, aki helyettünk ellátná a tevékenységet, mert nincs ilyen személy vagy társaság: a Pécsen és Komlón működő szervezet túlterhelt, nem vállal több feladatot.

Megoldásnak az látszik, ha más önkormányzattal társulást létrehozva látnák el az engedélyhez kötött feladatot, de ez esetben is ki kell alakítani a telephelyet. Amennyiben Siklós vállalja fel a gesztor szerepét, nincs biztosíték a közös működésre és annak rendezett finanszírozására.

Lehetőség van arra, hogy a város folytassa a megkezdett telep továbbépítését és akár több lépcsőben is kialakítson egy megfelelő telepet, kiszolgáló építménnyel együtt, felhasználva a meglévő Vásártéri lovas pihenő épületeit, de azt már konkrét tervek birtokában komplexen kezelve kellene folytatni, ennek érdekében terveket és költségvetést kellene készíttetni, hogy mit is kell megépíteni, milyen eszközöket kell megvásárolni. Egy ilyen beruházás mértéke 10-15 millió forint nagyságrendű is lehet, már a tervezés és engedélyezés is mintegy 800 ezer forintos költség.

 

Hogy jön ehhez az egyesület?

Az egyesületben tisztújítás történt. Hegedüs Istvánné és fia, Hegedűs Tamás távozásával az egyesület által eddig az önkormányzatnak végzett kóbor kutya befogás is ellátatlanná vált volna a városban, ha a Városgondnokság munkatársai ideiglenes jelleggel nem végeznék el ezt a feladatot is. Az egyesület tagjai már csak a telepen lévő, tulajdonukban álló kutyákkal kapcsolatos napi teendőket látják el.

Az ehhez eddig is használt vásártéri ingatlant ideiglenes jelleggel az egyesület képviselőjének átadta az önkormányzat amiatt, hogy a hónapok alatt összegyűlt kutyák – amelyeknek még nem találtak új gazdit – lehetőség szerint ne szenvedjenek semmiben hiányt.

Az egyesület megválasztott vezetése új, hosszú távú együttműködési megállapodást kíván kötni önkormányzattal, azért, hogy folytathassa eddigi befogadó munkáját. Az új vezető a nevét nem vállalta, az önkormányzatnak címzett megkeresésben az egyesület neve fölé helyezett csak szignót.

Abban az esetben, ha a képviselő-testület úgy határoz, hogy az ingatlant ismételten átadja üzemeltetésre az Egyesület részére, annak vállalnia kell a turista megálló rendeltetésszerű használatát, folyamatos tisztántartását, állagmegóvást az ésszerű víz és villany használatot, valamint a közegészségügyi, állategészségügyi előírások betartását.

Az egyesület most azt kéri, hogy

      az önkormányzat által befogott kutyákat a 15. napon átvehesse és elhelyezhesse,

      egy alkalmazottat havi 20 napra,

      a veszélyes hulladék elszállítását,

      a terület, kifutó lekaszálását, a közlekedés biztosítását a telepre való bejutáshoz,

      hozzájárulást a régi kennelek felújítására, építésére – mely nem is az övék,

      a víz és villany biztosítását.

 

Erről fognak dönteni

A város képviselő-testületének csütörtöki ülésén arról kellene dönteni, hogy miként kívánja az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait, a kóbor kutyák befogását és az elhullott állatok összeszedését megoldani, illetve milyen támogatást kíván és tud nyújtani a Tenkesalja Állatvédő Egyesületnek. Figyelembe kell venni, hogy

      az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait az egyesület tevékenysége nem csökkenti, és semmilyen tevékenységével nem vállal át az önkormányzat kötelező feladataiból, viszont

      az önkormányzat által befogott állatok életét nem kellene kioltani, hiszen a 15 napos karantén után is itt maradó kutyák átkerülhetnének az egyesülethez, akik ezután gondoskodnának róluk és gazdát keresnének nekik.

Mérlegelni kell, hogy felvállalja-e egy gyepmesteri telep kialakítását, mely költségei messze meghaladják az eddigi ráfordítások összegét.