2021. január 28, csütörtök

Balázs Csaba: bővíteni kell a város kulturális kínálatát


Régió - 2016. december 29.
szerző: SA/SH

balazs csaba

Az idei év végén döntött a testület, hogy 2017-ben a kulturális programok a város koordinálásával valósulnak meg. A programnaptár már körvonalazódik.

Mindezek mellett a Balázs Csaba által vezetett civil szervezet aláírásgyűjtést kezdeményezett az aktív betegellátás Mohácsról Pécsre kerüléséért, amit a képviselő-testülettel közösen sikerült is megvalósítani.

Hogyan értékeli a 2016-os évet?

Képviselőként, alpolgármesterként sok emberrel találkoztam, sokan kerestek és keresnek problémákkal, javaslatokkal, ötletekkel, vagy csak szeretnének megbeszélni velem valamit. Az utcán vagy bevásárlás közben is meg szoktak állítani, hogy kikérjék a véleményemet, tanácsot adjak valamilyen kérdésben. Általánosságban megállapítható, hogy a kétkezi dolgozó emberek és a kisvállalkozók nem érzik, hogy nekik jobb lenne. Sőt, a kisvállalkozásoknak jövőre nehezebb lesz, mert a társasági adó mértékének csökkentése és a béremelés elsősorban a nagyoknak kedvez.

Régiónk egyik problémája, hogy nehéz elhelyezkedni, kevés a munkahely. Az alacsonyabb képzettséggel rendelkezők számára a közmunka csupán átmeneti segítséget nyújt, de biztos egzisztenciát nem jelent, mint ahogy jövőképet sem. Sokat gondolkodunk azon, hogy önkormányzati szinten hogyan tudunk megoldást találni.

Melyek az idei év fontos döntései?

A jelentkező problémák ellenére akadnak biztató folyamatok, események is. Fegyelmezett gazdálkodással pénzügyileg eredményesek voltunk. Ehhez szükség volt a már így is túlterhelt hivatali kollégák lelkiismeretes, sokszor túlórába nyúló munkavégzésére is. Utólag bebizonyosodott, hogy jó döntés volt 2015-ben átvenni az oktatási intézmények működtetését is a Kliktől. Az átvételt megelőzően éves szinten, hozzájárulásként 104 millió forintot fizettünk és ehhez társult még az ingatlanok hasznosításából származó 23 milliós bevétel átengedése is. Az intézmények önkormányzati átvételét követően a hasznosításból származó bevétel hozzánk folyt be, míg az oktatási intézmények üzemeltetése körülbelül 86 millió forintba került, ami jelentős megtakarítást jelentett. Viszont jövőre megvalósul az oktatás teljes államosítása, ez tisztább viszonyokat teremt.

Tavaly elkezdtük, idén folytattuk a belterületi utak és járdák felújítását, amire idén több mint 100 millió forintot költöttünk. Meg kell említenem a város főutcáját, ami az átmenő forgalmat biztosítja és a hivatalok elérését teszi lehetővé. Rövid időn belül – ha nem kapunk rá támogatást, akkor saját erőből – kell megoldani ennek rendbetételét, akár hitel bevonásával is.

A vállalkozások ösztönzéséhez, azaz munkahelyteremtéshez megnyertük az Ipari Park címpályázatot, majd ezt követően pályázatot nyújtottunk be a TOP-forrásokra az Ipari Park fejlesztésére is. Az Ipari Park területfejlesztésére 60 millió forintot különítettünk el. A ’90-es évek elején szinte valamennyi üzem bezárt, azóta nem telepedett meg olyan számban vállalkozás és gazdálkodó szervezet, ami pótolta volna azokat. Jelenleg a város egyik meghatározó foglalkoztatója a saját intézményhálózata. Ezért is szükségesek a fejlesztések, amik aztán új vállalkozások indulását és ennek révén a munkahelyteremtést segítik elő.

Ebben az évben hat TOP pályázatot, továbbá interreges pályázatot, testvérvárosi és NKA-s pályázatot adtunk be. A beadott pályázatok 70 százalékában még nem történt eredményhirdetés. Jól halad a sportpálya átépítése, környezetének korszerűsítése is. November végén egy újabb pályázatot adtunk be az MKSZ-hez a Kanizsai sportcsarnokának 30 millió forintos felújítására, amihez 10 millió forint önrészt kellett biztosítanunk. Tettük ezt úgy, hogy januártól már nem a mi működtetésünkben lesz a sportcsarnok…

Említettem már, hogy 2016-ban jól gazdálkodtunk, hiszen az 1,8 milliárd forintos költségvetésünkből a város működtetésére és az intézmények fenntartásához ennek az összegnek a 69-70 százalékát fordítottuk, de még így is tudtunk 331 millió forintot beállítani fejlesztésre. A pályázati önerőre több mint 150 millió forintot különítettünk el.

A rászorulókat pedig – hasonlóan a tavalyi évhez – mintegy 25 millió forinttal támogattuk. Tudom, hogy ezzel nem oldottuk meg a mélyen gyökerező szociális problémákat, de lehetőségeinkhez mérten próbáltunk segítséget nyújtani. Idén a sport és kulturális egyesületeknek is több támogatást biztosítottunk, mint azt megelőzően, bízom benne, hogy jövőre is tudjuk tartani a támogatás volumenét. Sajnos van olyan ügy is, amelynek a végére még nem tehettünk pontot. Nem oldódott még meg a Thermal Spa üzemeltetőjével kapcsolatos elszámolási problémánk, de szakemberek bevonásával és a város jogi képviselőjének segítségével ezen vagyunk.

Szeretném megköszönni a Városgondnokság munkáját is, mert ismét sikerült szép tiszta és virágos környezettel várni a településünkre érkező vendégeket. Bízom benne, hogy még ebben a ciklusban sikerül megvalósítani a naperőmű telepet is.

Milyen programok várnak a siklósiakra és az ideérkezőkre?

Talán januárban lehetne erről beszélnünk, mert úgy látom, hogy addigra készülünk el a részletes programtervvel. Annyit előzetesen elárulhatok, hogy készülünk a város 40 éves évfordulójára, Arany János, Kodály Zoltán és Batthyány Kázmér évfordulójára. Tervben van egy komoly hadtörténeti rendezvény is, ami az ókortól, egészen a II. világháborúig fogja bemutatni a haditechnika fejlődését.

A nyár folyamán lesz várostrom, lesznek színdarabok, musical és mesejáték. Többek közt vendégünk lesz a Neoton és remélhetőleg Zorán is, aki még nem járt nálunk. A gyűdieknek az ottani közösségi ház ad otthont érdekes és szórakoztató programoknak, de a könyvtár is készül kiállításokkal és irodalmi témájú rendezvényekkel.

Az Örsi Ferenc Művelődési Központban a Pécsi Nemzeti Színház, a Holló együttes, a Bóbita együttes fog bemutatkozni, de lesz farsangi program, családi öko-nap, nyári játszóházak és klubfoglalkozások is. Hogy zökkenőmentesen megvalósuljon mindez, abban a városnak koordináló, támogató szerepe kell, hogy legyen.

A Siklósi Vár- és Múzeumbaráti Kör elnökeként több programnak is szervezője és lebonyolítója volt. Milyen események lesznek 2017-ben?

Véleményem szerint a kulturális örökségünkben van olyan potenciál, amit a javunkra fordíthatunk, ehhez pedig a város kulturális kínálatát és a kulturálódási lehetőségeket is növelni, bővíteni kell. Ez akkor járhat eredménnyel, ha ebben a civilek is nagyobb szerepet vállalnak, hisz a civilek olyan közösséget alkotnak, ami formál, kohéziót teremt egy település életében és ezzel megteremti a helyi polgárosodás feltételeit is. Erre nagyon jó példa volt, amikor civil egyesületem kezdeményezésére a képviselő-testülettel közösen sikerült elérnünk, hogy az aktív betegellátással kapcsolatban az illetékességi területet felülvizsgálják, hogy a siklósi lakosok Mohács helyett ismét Pécshez tartozzanak.

November 23-án tető alá hoztam egy olyan egyeztetést, ahol a civileken, az intézmények vezetőin, a művészeti csoportokon át a helyi kultúra más egyéb szereplői is részt vettek, ahol a város kulturális programjairól és jövőbeni közművelődési lehetőségeiről is szó volt. Ennek a gondolatiságnak mentén építenénk fel a programokat is, amiben alulról jövő kezdeményezések is szép számmal helyet kapnának. Sikeres volt a várban szervezett hadtörténeti konferenciánk, ahol olyan előadók jelentek meg, akiket a televízióból is sokan ismerhetnek.

A helyi védelmi bizottsággal közösen gyerekek számára szerveztünk játékos vetélkedőt. Jövőre Siklóson tartanánk meg az első Baranyai Várbarátok Találkozóját. A sikeres klubfoglalkozásainkat is folytatjuk, ahol az első félévben előadó lesz Várnai Ferenc zeneszerző, Bartos György régész-művészettörténész, Kis-Halas Judit etnográfus. Január 14-én, immár a XXI. Malenkij Robot-megemlékezést tartjuk, ahol a szónok Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspöke lesz. A mondandóm zárásaként csak annyit, hogy a civilek is akarják, hogy Siklósnak jobb legyen!