Egészségünkre – a köhögés

A köhögés a légutak ingere által kiváltott, görcsös, lökésszerű kilégzés, amely az emberi szervezet önkéntelen reakciója, mely arra irányul, hogy a légutakba bekerült, vagy ott termelődött váladékot, idegen anyagot pl. félrenyeléskor) eltávolítsa.

A köhögési ingert gyakorlatilag nem lehet elnyomni, vagy megakadályozni, mert ez a szervezetünk, akaratunktól független védekezési mechanizmusa. Ha a köhögési inger nem működik rendesen, annak súlyos következményei lehetnek. Kínzó köhögést okozhat, ha a légutakban bármilyen fertőzés fennáll, legyen az vírusos, bakteriális vagy – ritkább esetben – gombás eredetű.  Ezek a légutak gyulladásos betegségeit okozzák, például torok-, gégegyulladást, illetve tüdőgyulladást vagy a hörgők gyulladásos megbetegedését.

Nem csak a légző szervrendszer rendellenességeit jelzi a köhögés, hanem akár emésztőrendszeri betegségeket is. Ilyen például a reflux, amikor a gyomorból származó savas nedv a nyelőcsőbe, onnan pedig a légcsőbe kerülhet, amely irritálja azt, és köhögést vált ki. Ez a jelenség főleg vízszintes testhelyzetben, éjszaka fordul elő, mely orvosolható a felsőtest megemelésével, de akár szívelégtelenségre is utalhat, ugyanis a szív elégtelen pumpafunkciója miatt a tüdőben kialakul egyfajta pangás, megnövekszik a tüdő erek nyomása, mely köhögést vált ki.

Köhögést okozhat bármilyen maró anyag gőzének a belégzése, de leggyakrabban a felső légúti megbetegedések, fertőzések egyik tünete lehet. A köhögéshez társuló egyéb tünetek jelzik, hogy milyen betegségről lehet szó. Leggyakoribb az un. „száraz” köhögés, melynek során nem képződik köpet, de nagyon kínzó lehet, különösen, ha éjszaka is jelentkezik. Amennyiben csak felső légúti panaszok-tünetek része, akkor kb. egy-két hét alatt elmúlik, de vannak olyan kórokozók, melyek ezt a makacs, száraz köhögést hosszabb ideig is fenntarthatják. Ilyen volt régen a gyermekek „szamárköhögése”, mely már alig fordul elő, mivel hatékony védőoltással rendelkezünk, de vannak olyan kórokozók (un. atípusos kórokozók), melyekre jellemző a hetekig tartó makacs köhögés. Más megítélés alá esik, ha a köhögés bőséges köpetürítéssel jár, mert ez a légutak, ill. a tüdő bakteriális fertőzésére utal. Leggyakoribb ilyen megbetegedés a tüdőgyulladás, mely elsősorban idősekben alakul ki és többnyire lázzal jár. Kiújuló, bőséges köpetürítéssel járó megbetegedés, elsősorban ez is időskorban, a hörgőtágulattal járó légúti gyulladás, mely gyakran társulhat fulladás-érzéssel is.

Elhúzódó köhögéssel jár az asztma, ill. allergiás eredetű is lehet a köhögés, de fontos annak az ismerete is, hogy rosszindulatú tüdőbetegségek is lehetnek a háttérben, illetve a tuberkulózis lehetőségét is figyelembe kell venni.

Különösen fontos jelenség, és gyors vizsgálatot igényel, ha a köpet véres. Ennek is többféle oka lehet, de az egyik leggyakoribb a már említett tuberkulózis és a tüdő rosszindulatú daganata.

A köhögés kezelését mindig a köhögéssel járó alapbetegség határozza mag. Az esetek túlnyomó többségében elegendőek a tüneti szerek, melyek recept nélkül is kaphatók bármely patikában, de pl. a sok gyomorsav által okozott köhögés kezelésére a savcsökkentők alkalmasak, illetve ha a köhögés szívbetegséggel függ össze, akkor vízhajtók adása szükséges, de ezt a vizsgáló orvos dönti el.

Siklósi Kórház Egészségfejlesztési Iroda