Egészségünkre – az influenza

Az influenza vírusos megbetegedés, melyet láz, orrfolyás, köhögés, fejfájás, rossz közérzet, az orr és a légutak nyálkahártyájának duzzanata jellemez.

Az influenzavírusok az egyéb légúti fertőzések kórokozóihoz hasonlóan a köhögéskor, tüsszögéskor és beszéd közben keletkező légúti váladékcseppecskék révén, cseppfertőzéssel terjednek. Nem tévesztendő össze a náthával, vagy közönséges megfázással, bár számos hasonlóság van a kétféle tünetcsoport között. Az influenzát okozó vírusok száma messze nem olyan nagy, mint a közönséges náthát okozóké. Általában A, B és ritkán C csoportba soroljuk ezeket az influenza vírusokat és a legsúlyosabb tüneteket az A víruscsoport okozza.

A vírus cseppfertőzéssel terjed és szezonálisan jelentkezik, tavasszal és ősszel, de előfordul egész évben. Gyakran nagy járványok formájában jelentkezik. Klinikai szempontból fontos különbség az influenza és egyéb légúti megbetegedések között, hogy az influenza kezdeti tünetei közül a hurutos tünetek hiányoznak. Hirtelen kezdet, magas láz, erős levertség és izomfájdalmak a jellemzők. A panaszok általában a fertőződést követően 24-48 órával, hirtelen kezdődnek.

A hidegrázás vagy borzongás a betegség kezdeti tünete lehet. Az első egynéhány napban gyakori a láz, akár a 39-39,5 C fokot is elérheti. Test szerte, leginkább a háttájon és az alsó végtagban sajgó fájdalom jelentkezik.

A fejfájás gyakran gyötrő jellegű, szemkörüli és mögötti fájdalommal jár, erős fény hatására fokozódhat. A légúti tünetek kezdetben viszonylag enyhék lehetnek, torokkaparással, torokfájással, mellkasi égő érzéssel száraz köhögéssel és orrfolyással. Később a köhögés súlyosbodhat, és köpetürítéssel járhat. A száj és a garat kivörösödhet, a szemek könnyeznek, a kötőhártya enyhén begyulladhat. A betegnek, főleg gyereknek hányingere lehet, és esetleg hányhat is. A panaszok általában 2-3 nap múlva eltűnnek, a láz többnyire megszűnik, de előfordul, hogy 5 napig is eltart. A hörghurut és a köhögés azonban 10 napnál hosszabb ideig is fennmaradhat, a légutak teljes gyógyulása pedig akár 6-8 hétig is eltarthat. A gyengeség és kimerültség még napokig, néha hetekig is fennállhat.

Az influenza fokozott veszélyt jelent a 60 évesnél idősebb emberekre is a gyengült immunológiai reakciókészség miatt. A fertőzés egyik legfontosabb szövődménye a tüdőgyulladás. Ez lehet elsődleges, ekkor maga a vírus váltja ki, illetve másodlagos, mikor a vírusfertőzést követően baktériumok okozzák a gyulladásos folyamatot. Az első esetben magas a halálozási arány, a másodlagos tüdőgyulladásnál azonban az időben elkezdett megfelelő baktériumellenes kezelés nagy arányban gyógyuláshoz vezet. Az influenza okozhat ezenkívül még izomgyulladást, idegrendszeri gyulladásokat, szívbetegeknél EKG eltéréseket, valamint gyermekek esetében croup-szindrómát, de az alábbiakban felsorolt szövődmények jelentősége a tüdőgyulladáshoz képest csekély.

Legfontosabb az influenza kezelésében, hogy a beteg maradjon ágyban, pihenjen, sok folyadékot igyon, és kerülje az erőfeszítéseket. Fontos annak a megítélése, hogy szedjünk-e és mikor antibiotikumokat. Mint tudjuk az antibiotikumok nem hatnak a vírusokra, és felesleges szedésük további egészségügyi kockázatot jelenthetnek. Általában akkor tekinthetjük indokoltnak az antibiotikumok adását, ha bakteriális felülfertőzésre van gyanú. Ennek első jele lehet, hogy bőséges, sárga, vagy zöldes színű köpetürítés jelentkezik, ill. tüdőgyulladás alakul ki.

Az influenza elleni oltásoknak az elsőrendű célja, hogy egyéni védelmet nyújtsanak azon személyeknek, akiknél egy esetleges influenzavírus-fertőzés alapbetegségük vagy életkoruk miatt súlyos lefolyású lehet, valamint akiknek megbetegedése és munkából való kiesése az ország működése szempontjából nehézséget okozna. A vírusok változékonysága miatt szükséges, hogy az oltásokat a veszélyeztetettek az „influenza” szezon előtt megkapják.

Siklósi Kórház Egészségfejlesztési Iroda