Magyar Péter Pécsen: Baranya nem maradhat Magyarország hátországa
Önkormányzati források, munkahelyek, ipari park, vasút, egészségügy, fiatalok megtartása volt a téma az új kormány első hónapjainak politikai és gazdasági mérlege mellett Pécsen, Magyar Péter látogatásakor.
A miniszterelnök Ruzsa Diána és Kovács Áron képviselők társaságában tartott szombati beszédében a költségvetés, a koncessziók, az autópályák, a korrupciós ügyek, a vagyonvisszaszerzés, a szociális intézkedések, a bérek, az államszervezet és a külpolitika kapták a legnagyobb hangsúlyt.
Magyar Péter szerint Baranya nem maradhat Magyarország hátországa, hanem az ország egyik fontos jövőbeli motorjává válhat. A kijelentést a térség elmaradt fejlesztéseivel és kihasználatlan lehetőségeivel indokolta: rossz állapotú utakat, régóta beruházásokra váró településeket említett, és úgy fogalmazott, Pécsben és környékében jóval több lehetőség van annál, mint amit az elmúlt években kihoztak belőle. Hozzátette, ehhez már nem ígéretekre, hanem munkára van szükség, de konkrétumot vagy ígéretet nem fogalmazott meg.
Baranya és a választási győzelem
Magyar azzal kezdte, hogy felidézte a választás előtti országjárást, a baranyai, somogyi és tolnai településeken tett látogatásait, az emberekkel folytatott beszélgetéseket és az akkor tett vállalásokat. A választási eredményt nem lezárt történetként, hanem a kormányra ruházott felelősségként értelmezte. Külön megköszönte a pécsi támogatást, és kiemelte, hogy Pécs Szeged után a második legerősebb tiszás győzelmet hozó megyei jogú város lett.
Az első hónapok és a várakozások
Hosszabban beszélt arról, hogy a kormányváltástól nem lehet néhány hét alatt minden probléma megoldását várni. Felidézte korábbi ígéretét, miszerint már önmagában a politikai változás után más lesz a közhangulat, de hangsúlyozta, hogy az ország működésének tényleges átalakítása hosszabb folyamat. A kormány mottójához visszatérve ezt később úgy fogalmazta meg: lépésről lépésre, tégláról téglára kívánnak haladni.
Az önkormányzatok és Pécs
A pécsi polgármesterrel folytatott aznapi egyeztetés kapcsán azt mondta, hogy a kormány pártállástól függetlenül együtt akar működni az önkormányzatokkal. A cél szerinte az önkormányzati önállóság megerősítése, és bizonyos feladatok visszaadása az oktatás, a kultúra, az egészségügy és az építésügy területén. Ehhez több forrást is ígért, többek között a Magyarországra érkező uniós pénzekből.
Munkahelyek és a pécsi ipari park
Külön kitért a Pécs térségébe tervezett ipari fejlesztésekre. A beszéd szerint a kormány támogatja új munkahelyek létrehozását, de a tervezett ipari parkban nem akkumulátorgyárat vagy hasonló üzemet szeretnének, hanem tiszta technológiát alkalmazó magyar vagy külföldi beruházásokat.
Pécs vasúti kapcsolata Budapesttel
Önálló problémaként említette a vasúti közlekedést. Arról beszélt, hogy rendezni kell a pálya és a közlekedés olyan problémáit, amelyek miatt a vonatok nehezen tudják egymást elkerülni, és azt szeretnék elérni, hogy Pécsről emberi időben lehessen Budapestre jutni.
Pécs fejlesztése és a fiatalok megtartása
A város jövőjét nemcsak pénzügyi kérdésként kezelte. Munkahelyteremtést, jobb közlekedést, megfizethetőbb lakhatást, az egyetem és a helyi tudás erősebb felhasználását említette annak feltételeként, hogy a Pécsen végzett fiataloknak ne az legyen az első gondolatuk, hogy diplomázás után elköltöznek. A város és a kormány kapcsolatát partnerségként írta le.
Egészségügy
A beszédben visszatérő téma volt az egészségügy. Magyar a pécsi látogatás előtt a PTE Klinikai Központ több telephelyét is bejárta kormányzati és egészségügyi vezetőkkel. Azt mondta, helyben akarják feltárni a problémákat, és nem állítja, hogy néhány hónap alatt meg lehet oldani 16 év felhalmozódott gondjait. A kormányzati átalakítás részeként az egészségügy önálló minisztériumot is kapott.
A költségvetés állapota
Magyar jelentős részt szentelt annak, milyen pénzügyi helyzetben vették át az országot. Azt mondta, tavasszal a fizetésképtelenség veszélye is felmerült, ugyanakkor állítása szerint három hónap alatt mintegy ezermilliárd forinttal sikerült mérsékelni a költségvetési hiányt megszorítások nélkül. Ezt Kármán András pénzügyminiszter munkájának egyik eredményeként emelte ki.
Infláció és élelmiszerárak
A gazdasági helyzet értékelésekor 1,8 százalékos inflációról beszélt, amelyet hosszú évek legalacsonyabb értékének nevezett, és azt állította, hogy az élelmiszerárak akkor már csökkenőben voltak. Ezt az előző kormánytól örökölt magas államadóssággal és költségvetési hiánnyal állította szembe.
Beruházások felülvizsgálata és megtakarítások
Arról is beszélt, hogy a kormány több nagyberuházást és állami szerződést újravizsgált, és egyes projekteknél azok lényegének megtartása mellett tízmilliárdos nagyságrendű összegeket takarítottak meg. Ezt a költségvetés rendbetételének egyik eszközeként mutatta be.
A 35 éves autópálya-koncesszió
A beszéd egyik leghosszabb és legerősebb blokkja erről szólt. Magyar szerint a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségéhez kötődő koncesszió becsült értéke négy év alatt 12 ezermilliárdról 16 ezermilliárdra, majd 23 ezermilliárd forintra emelkedett. Azt állította, hogy a szerződésben az állam átvállalta a magánkonzorcium jelentős kockázatait. A kormány az ügyet felülvizsgálja, és Magyar szerint akár több büntetőfeljelentés is következhet.
Koncessziók ügye
Az autópályaügyet egy szélesebb folyamat részeként mutatta be. Azt mondta, egyetlen, szerinte az állam számára káros szerződést sem tekintenek érinthetetlennek pusztán azért, mert évtizedekre kötötték. A kormány céljaként a korábbi hosszú távú koncessziós konstrukciók átvilágítását és szükség esetén megszüntetését jelölte meg.
Trafikok és más koncessziók
Ebbe a körbe sorolta a dohánykereskedelmi koncessziókat is. A kormány ezek hosszú időre szóló szerződéseinek felülvizsgálatát és a rendszer átalakítását is napirendre vette. A beszéd logikája szerint ezeknél azt vizsgálják, hogy az állam számára megfelelő feltételekkel működnek-e, illetve mennyi bevételtől esik el miattuk a költségvetés.
Korrupció és eltűnt közvagyon
Magyar szakértőkre, kutatókra és nyomozókra hivatkozva arról beszélt, hogy az előző 16-20 évben 20-60 ezermilliárd forintnyi közvagyon tűnhetett el vagy kerülhetett szerinte indokolatlanul magánérdekekhez. Ezt nem pontos kormányzati elszámolásként, hanem becslésként ismertette, és a vagyonvisszaszerzést a kabinet egyik központi feladatának nevezte.
Feljelentések és büntetőeljárások
Az elszámoltatással kapcsolatban konkrét számot is mondott: a kormány addig 32 feljelentést tett, amelyek összesen 2216 milliárd forintnyi közvagyont érintettek. Külön szólt arról, hogy a kormány szerint a korábbi szerződések vizsgálata nem állhat meg azok felmondásánál, hanem ahol bűncselekmény gyanúját látják, büntetőeljárást is kezdeményeznek.
A nemzeti vagyon visszaszerzése
Magyar azt mondta, nemcsak a további közpénzkiáramlást akarják megállítani, hanem a korábban elveszett állami vagyont is vissza akarják szerezni. Ennek intézményi eszközeként említette a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal létrehozását.
Mészáros Lőrinc és Szíjj László
A miniszterelnök név szerint is megszólította a két üzletembert, és azt üzente, hogy szerinte felesleges perekkel fenyegetni a kormányt. A büntetőeljárásokkal összefüggésben a kár megtérítéséről mint lehetséges enyhítő körülményről is szó esett.
Szociális intézkedések
A kormány első hónapjainak eredményei között említette a vényköteles gyógyszerek áfamentességét, a rászoruló családoknak adott 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást és a gyermekvédelmi krízisprogram elindítását. Ezeket annak példáiként hozta fel, hogy az állami kiadások átrendezéséből származó pénzt közvetlenül társadalmi célokra kívánják fordítani.
Bérek és bérrendezés
A beszéd vége felé a közszolgálatban és az állami rendszerekben dolgozók bérhelyzetével is foglalkozott. Azt mondta, már 2026-ban is igyekeznek lépéseket tenni, de főként 2027-re készülnek érdemi bérrendezéssel, akár egy, akár több lépcsőben. A szakszervezeti és érdekvédelmi demonstrációkat legitimnek nevezte, és azt ígérte, hogy személyesen is hajlandó találkozni a tiltakozókkal.
Oktatás, környezet és vidékfejlesztés
A kormányzati szerkezet átalakítását is eredményként sorolta fel. Kiemelte, hogy az oktatás, az egészségügy, az élő környezet és a vidékfejlesztés nagyobb súlyt és külön minisztériumi képviseletet kapott.
Állami kommunikáció
Magyar szerint a kormány hivatalba lépése után szinte teljesen visszavágták a korábbi, mintegy százmilliárd forintos állami kommunikációs költést. Ezt is a költségvetési megtakarítások között említette.
Közjogi átalakítás
Beszélt arról is, hogy megkezdték az állami és közjogi intézményrendszer átalakítását. Az eredmények között új köztársasági elnököt és új alkotmánybírókat említett, és ezt a választások után megkezdett rendszerváltás részének nevezte.
Külpolitika és a visegrádi négyek
Magyar külön eredményként beszélt a V4 – Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia – együttműködésének megerősítéséről. Azt állította, hogy a négy ország kapcsolata évtizedek óta nem volt ilyen jó, és ez szerinte az uniós érdekérvényesítést, így az uniós költségvetési tárgyalásokat is segíti.
Lengyel-magyar kapcsolat és új külpolitika
Az 1956-os forradalom 70. évfordulójához kapcsolódva külön kitért a lengyel-magyar viszonyra. A kapcsolat helyreállítását az új külpolitika egyik eredményének nevezte, és ezért Orbán Anita külügyminiszter munkáját is kiemelte.
A kormány működésének mérlege
A beszéd vége felé a minisztereitől bekért összesítések alapján sorolta az első hónapok eredményeit. A szerződések átvilágítása, a feljelentések, a vagyonvisszaszerzés, a minisztériumi rendszer átalakítása, a közpénzköltések visszafogása és a közjogi változtatások együtt alkották azt a képet, amellyel az új kormány első időszakát értékelte.
Tisza szigetek és helyi közösségek
A végén visszatért a szigetekhez. Ezek jövőjét nem pusztán pártszervezeti feladatként írta le, hanem helyi programok szervezéséről, jótékonyságról, közösségi szerepvállalásról, országos akciókról és a következő önkormányzati választásokra való felkészülésről is beszélt.
