Már egyre rövidebbek a nappalok

Június 21-én érkezett el a nyári napforduló, amely az északi féltekén az év leghosszabb nappalát és egyben a csillagászati nyár kezdetét jelenti. A Nap ezen a napon jár a legmagasabban az égbolton, Magyarországon pedig közel 16 órán át világos van.

A jelenség hátterében a Föld mintegy 23,5 fokos tengelyferdesége áll. Emiatt június végén bolygónk északi féltekéje fordul leginkább a Nap felé, így ilyenkor a napsugarak hosszabb ideig érik a térséget, mint az év bármely más napján.

Bár sokan a nyár közepének érzik ezt az időszakot, csillagászati értelemben most kezdődik a nyár. A legmelegebb napok ugyanakkor rendszerint csak hetekkel később érkeznek meg, mivel a szárazföldek és a vizek lassan melegszenek fel.

A nyári napfordulóhoz számos hagyomány és népszokás kapcsolódik. Európa-szerte évszázadok óta ünneplik a fény győzelmét, az angliai Stonehenge-nél pedig ma is ezrek figyelik a felkelő Napot ezen a különleges napon. A Kárpát-medencében a Szent Iván-napi tűzgyújtások és tűzugrások őrzik a napforduló emlékét.

A fordulópont ugyanakkor egy másik változást is jelent: június 21-e után a nappalok fokozatosan rövidülni kezdenek. A változás eleinte alig észrevehető, de a természet ezzel már megkezdi az év második felébe vezető lassú átmenetet.

A nyári napforduló így egyszerre jelenti a fény kiteljesedését és egy új időszak kezdetét, amelyet évezredek óta különleges figyelemmel kísér az emberiség.