Matekkal folytatódik az érettségi
A matematika írásbelikkel folytatódnak kedden az érettségi vizsgák. A korábbi évekhez képest középszinten megkövetelt ismeretek nem haladják meg jelentősen az eddigieket, csak a gráfok és a statisztika-valószínűség témakörében jelenik meg néhány új követelmény.
A középszintű írásbeli vizsgarész második részében, illetve az emelt szintű írásbeli vizsgarész második részében a feladatoknak több részkérdésből kell állniuk az új vizsgaleírás szerint, mivel az elmúlt évek feladatsorainak elemzése azt mutatta, hogy a diákok számára nagyon hátrányos a 10-16 pontos, részkérdéseket nem tartalmazó feladatok kitűzése.
Az emelt szintű írásbeli feladatsor összeállításakor irányadó arányok megváltoznak, a gondolkodási módszerek eddigi 25 százalékos aránya 20 százalékra csökkent, az algebra eddigi 20 százalékos aránya 25 százalékra nőtt.
Emelt szinten bővült a bizonyítandó tételek köre, a szóbeli vizsgára való felkészülést segítendő az új tételek a halmazelmélet, a kombinatorika, az algebra, a sorozatok, a geometria, a vektorok területéről kerültek be.
Az emelt szintű szóbeli vizsgarészben az alkalmazások között matematikatörténeti vonatkozások ismertetése is megjelenhet.
Ez volt irodalomból
Hétfőn a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségik zajlottak a középiskolákban, a diákokra középszinten Petőfi Sándor, Kosztolányi Dezső, Radnóti Miklós és József Attila munkásságához kapcsolódó feladatok vártak, míg emelt szinten Vörösmarty Mihály és Dante szerepelt a feladatok között.
A szövegértési feladatsor szövege a Petőfi Irodalmi Múzeum ARCpoetica című kötetéről folytatott, a Hogyan építette Petőfi saját imázsát? címmel 2015. március 15-én közreadott beszélgetés volt, amely Petőfit egy új, a mai korhoz közeli szerepben mutatja be.
A vizsgázó választhatott, hogy egy felvetett kérdésről, problémáról szóló érvelést ír vagy egy meghatározott műfajú gyakorlati szöveget alkot. Az érvelést felvezető szöveg a humort a versengés, a rivalizálás, a kontroll eszközeként említette, erről fejthette ki egyetértő vagy ezt vitató álláspontját a vizsgázó 3-5, jól elkülöníthető érvben.
A gyakorlati szöveg ez esetben egy utastájékoztatói állásra pályázó motivációs levél megalkotása volt. Akár az érvelést, akár a gyakorlati szöveget választották a diákok, 120-200 szó volt a megoldás elvárt terjedelme. A feltételeknek megfelelő jó megoldással összesen 10 pontot szerezhettek a diákok.
Emelt szinten a szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor kiinduló szövege Ottlik Géza Iskola a határon könyvének Sár és hó című fejezete. (Ottlik regénye az emelt szintű központi szóbeli tételsor egyik tétele is.) A 10 feladat a szöveg jelentésének és összefüggéseinek megértésére, egyes jellemzőinek önálló, kreatív értelmezésére irányult, továbbá stilisztikai, retorikai, grammatikai kérdéseket is tartalmazott.
A mű értelmezése feladat Vörösmarty Mihály Éj és csillag című lírai alkotásának elemzése volt, melynek kiemelt szempontja az ellentét alakzatának, továbbá a vallási hagyomány nyelvének a vizsgálata.
A Reflektáló szöveg alkotása Dante Isteni színjáték című művének új fordításait állította középpontba. Ennek kapcsán a vizsgázó kifejthette álláspontját az újrafordítás jelenségéről és szükségességről, továbbá saját példával kitérhetett arra is, felváltaná-e az iskolai taneszközökben közölt klasszikus műfordításokat a mai, újrafordított szövegekkel.
