Megszűnik a távirat, mert nincs rá igény

Április utolsó napjával megszűnik a távirat, mint szolgáltatás. A posta azzal indokolta döntését, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent iránta a kereslet.

A posta április 30-án, 174 év után kivezeti portfóliójából a belföldi távirat mellett a Posta-Világfax szolgáltatást is.

A posta azt állítja, hogy 30 évvel ezelőtt éves szinten 8 millió táviratot küldtek – ami átlagosan naponta mintegy 22 ezernek felel meg -, addig az elmúlt években már csak tízezres – 2020-ban például 23 ezer – volt ez a szám.

A vállalat emlékeztet, hogy az országban az első táviratot 1847-ben Bécs és Pozsony között továbbították. Eleinte csak hivatalos táviratokat adtak fel, majd hamarosan megnyitották a lehetőséget a magánforgalom előtt is. A táviratnak a maga korában óriási jelentősége volt az információtovábbításban, ez előbb a telefon széleskörű elterjedésével, majd az internet fejlődésével párhuzamosan drasztikusan csökkent. A levéltávirat mellett népszerű volt az úgynevezett dísztávirat is: a feladó ebben a rövid szöveges üzenet mellett képet, rajzot vagy fényképet is küldhetett.

A távirat kivezetése nem példa nélküli, számos európai országban – például Ausztriában, Csehországban, Németországban, Hollandiában, Franciaországban és Szlovéniában – is megszűnt a szolgáltatás.