Megváltoztatnák a város nevét – harminc éve volt a srebrenicai mészárlás

Éppen 30 éve, hogy a boszniai háború végső szakaszában a boszniai szerb hadsereg elfoglalta az ENSZ által védett enklávénak nyilvánított Srebrenicát, ahol több tízezer bosnyák civil keresett menedéket a harcok elől.

1995 július 11-én Ratko Mladić tábornok csapatai bevonultak a városba, és napokon belül elkezdődött a férfiak szisztematikus szétválasztása a nőktől és gyermekektől.

A következő napokban több mint 8000 bosnyák férfit és fiút gyilkoltak meg a szerbek. Az áldozatokat tömegsírokba temették, ahonnan esetben később exhumálták és új helyeken rejtették el a holttesteket, hogy elfedjék a bűncselekményt. Ezek feltárása a mai napig tart.

Az ENSZ holland békefenntartóinak tehetetlensége súlyos nemzetközi felháborodást váltott ki. A mészárlás a nemzetközi közösség kudarcát jelképezi a polgári lakosság védelmében.

Az események nyomán több vádlott – köztük Mladić és Radovan Karadžić – a hágai Nemzetközi Törvényszék elé került. A mészárlást 2004-ben a Hágai Törvényszék népirtásnak minősítette, azóta  pedig több állam és nemzetközi szervezet is elismerte a srebrenicai eseményeket emberiség elleni bűnként.

Srebrenica neve a kegyetlenség és az igazságtalanság szimbólumává vált. A városban 2003-ban emlékhelyet hoztak létre, ahol évente több ezren róják le kegyeletüket. Júlis 11-e a mészárlás emléknapja. A tragédia máig meghatározó pontja a balkáni megbékélés folyamatának, de a város a névváltoztatást fontolgatja.