Orbán Viktor lázadást hirdetett
Az uniós tagállamok hétfői döntései új szakaszt nyitnak az Európai Unió migrációs politikájában, amelyhez minden tagországnak – így Magyarországnak is – hozzá kell járulnia valamilyen formában.
Az Európai Tanács több, a 2026 júniusában életbe lépő Migrációs és Menekültügyi Paktum végrehajtását előkészítő döntést fogadott el. Politikai jóváhagyást kapott a 2026-ra létrehozandó éves szolidaritási alap, a jogcím nélkül az EU-ban tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérítését felgyorsító szabályozás, valamint a biztonságos származási országok és biztonságos harmadik országok alkalmazásáról szóló új rendelkezéscsomag. A cél az, hogy a migrációs folyamatok gyorsabban, rendezettebben és hatékonyabban kezelhetők legyenek.
A szolidaritási alap azoknak a tagállamoknak nyújtana támogatást, amelyek erős migrációs nyomás alatt állnak – a Bizottság szerint ilyen Ciprus, Görögország, Olaszország és Spanyolország. Más országok, melyekben nincs migrációs nyomás – köztük Magyarország – csökkentést kérhetnek a hozzájárulásból, ugyanakkor a Bizottság értékelése szerint hazánk nincs érdemi migrációs terhelés alatt. Ennek megfelelően Magyarországnak arányosan kellene hozzájárulnia a teherelosztáshoz, amely a 2026-os referenciaérték szerint 21 ezer áthelyezésnek megfelelő, összesen 420 millió eurós hozzájárulást jelentene. A magyar kormány azonban következetesen elutasít mindenféle részvételt, ezért Orbán Viktor a döntés után „lázadást” hirdetett.
A Paktum célja ugyanakkor éppen a korábbi nyitott befogadási gyakorlatok lezárása, és egy olyan szigorú, egységes rendszer bevezetése, amely csak a valóban védelemre szorulókat engedi be, és kiszűri a biztonsági kockázatot jelentő vagy együttműködésre nem hajlandó személyeket. Az új szabályok értelmében a menedékkérőknek együtt kell működniük a hatóságokkal, igazolniuk kell személyazonosságukat, és nem akadályozhatják a kitoloncolási folyamatot. Megtagadható számukra az ellátás, visszavonható a munkavállalási engedély, sőt büntetőeljárás is indítható ellenük.
Külön intézkedések vonatkoznak a biztonsági kockázatot jelentő személyekre: hosszabb beutazási tilalom, fogvatartás, illetve rabosítás is elrendelhető. A Tanács szigorította a biztonságos származási országok listájának alkalmazását is. Jelenleg Banglades, Kolumbia, Egyiptom, India, Koszovó, Marokkó és Tunézia szerepel a listán, valamint az uniós tagjelöltek – kivéve azokat, ahol háború vagy súlyos jogkorlátozás zajlik.
A biztonságos harmadik ország elve lehetővé teszi, hogy a tagállamok elutasítsák azok kérelmét, akik máshol megfelelő védelmet kaphattak volna, bár kísérő nélküli kiskorúak esetében ez nem alkalmazható.
A mostani döntések politikai megállapodást jelentenek, amelyeket a Tanácsnak formálisan is el kell fogadnia, majd az Európai Parlamenttel véglegesíteni kell a jogszabályi szöveget. A Paktum 2026-os életbe lépésével az EU egy átfogóbb, egységesebb rendszert kíván létrehozni a migráció kezelésére.
Mivel a döntések minősített többséggel születnek, Magyarország önállóan nem tudja megvétózni azokat. Ha a kormány továbbra sem kíván semmilyen formában hozzájárulni a közös teherviseléshez, és a határkerítés költsége sem számolható el, akkor újabb kötelezettségszegési eljárás fenyegetheti hazánkat.
