Ötvenegyen adták vissza kitüntetésüket Bayer miatt

Néhány napja még mosolyogva játszhattunk volna a gondolattal, hogy mi történik, ha Kaltenbach Jenőt és Bayer Zsoltot összezárjuk egy szobába – megtörtént. 

Bayer Zsolt lovagkeresztet kapott, mint sok haza tudós és méltóság is. Az ez ellen tiltakozó Kaltenbachot, a volt kisebbségi jogvédőt majd a Független Rendészeti Panasztestület elnökét pedig azóta félszázan követték, amikor visszaadta lovagkeresztjét. Csakhogy ilyen nincs, nem lehet, és ez nem véletlen.

Az elmúlt két évtizedben rasszista és rossz lett, aki cigányozik és antiszemita aki zsidózik, Bayer pedig szorgalmasan megtette ezt, akaratlanul is szembe kerülve az ugyanolyan lovagkeresztet viselő Kaltenbach Jenővel, az előbbi érdemek hazai éllovasával, volt nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosával. Bayer a szélsőségek közti csapongásával 2013-ban sajtótörténelmet is írt, amikor az első írásos elmarasztalást kapta egy zsidózós (pontosabban a zsidóságnak az orgoványi erdőben történt teljes kiirtásának elmaradásán sajnálkozós) cikkéért.

Azóta 2016 májusában is elítélték, immáron a cigányság megsértése miatt. Kaltenbachot az elmúlt napokban 50 lovagkeresztes követte, lerasszistázva az írót és olyan idézeteket kiragadva Bayer írásaiból indoklásképp, mint “Bárki, aki ebben az országban elgázol egy cigány gyereket, akkor cselekszik helyesen, ha eszébe sem jut megállni. Cigány gyerek elgázolása esetén tapossunk bele a gázba.”

Csak üres aktus

Azonban a jogszabály, nevezetesen a 2011. évi CCII. törvény nem ismer olyat, hogy

visszavonják vagy valaki visszaadja

a részére adományozott kitüntetést. Mint dr. Rubovszky György KDNP-s politikus a jogszabály vitanapján elmondta, ez nem véletlen, szándékosan van így az ötvenes években visszavont Kossuth-díj miatt. Ez a lehetőség parttalan vitákat és értelmetlen oda-visszavágásokat eredményezhet – fogalmazott.

| Kaltenbach Jenő, Kenyeres István, Tóth Bálint, Rózsa Péter, Polgár András, Krausz Tamás, Erdélyi Ágnes, Péter Vladimir, Galkó Balázs, Kertesi Gábor, Köllő János, Varga Júlia, Bruszt László, Varga Kálmán, Takács Imre, Heisler András, Catherine Feidt, Felcsuti Péter, Darvas Ágnes, Fokasz Nikosz, Hegyesi Gábor, Somlai Péter, Székelyi Mária, Tausz Katalin, Polónyi István, Kuti Éva, Wittinghoff Tamás, Dióssy László, Mosonyi Aliz, Lőcsei Jenő, Koncz E. Katalin, Inotai András, Székely Anna, Péter Szuhay, Karsai László, Hanti Vilmos, Kende János, Krausz Péter, Kovács János Mátyás, Falus András, Bíró András, Báron György, Kerekes András, Soltész Anikó, Darvas Éva, Juhász R. József, Kabdebó György, Rajk László, Megyik János, Steiger Kornél, Kálmán Zsófia.

51 – ennyien küldik vissza postán lovagkeresztet. Ez már vajon elég nagy szám ahhoz, hogy ők legyenek a többség, és így elfogadva társadalmi normának kelljen tekinteni gesztusukat? Ez esetben el kell fogadni, hogy Bayer rendszeren kívüli jobboldali publicista. Szerinte ezek emberek a saját zárt, szűk, szomorú világukba vannak ennyire bezárva. És nem nagyon tudom azt se felfogni, hogy egyszer őket valamilyen teljesítményükért a magyar állam kitüntette, az milyen korrelációban van azzal, hogy engem is kitüntettek. Nem értem. De nem is nekem kell érteni – fogalmazott Bayer.

 111

| Koltai Tamás, Daróczi Ágnes, Erős Ferenc, Talyigás Katalin, Lennert László, Valcsicsák Imre, Szalai Erzsébet, Bernáth Gábor, Horn Miklós, Niedermüller Péter, Szomor Éva, Németh Péter, Gál Péter, Ripp Zoltán, Kertész Iván özvegye, Vágvölgyi B. András, Pásztory Dóri, Ranschburg Jenő családja, Kardos Péter