Rekord vízállással érkező ítéletidőt gyakoroltak Drávaszabolcsnál
Egy árvízi törzsvezetési gyakorlat erejéig működésbe lépett a KKB NVK, vagyis a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központja.
Az április végi gyakorlat során a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szervezeti szakértőkkel – Országos Vízügyi Főigazgatóság, Országos Rendőr-főkapitányság, Országos Meteorológiai Szolgálat – kibővített Operatív Törzse és a helyi munkaszervezetek működtek együtt.
A törzsvezetési gyakorlatra forgatókönyve szerint a hóolvadás és az intenzív csapadék hatására a Dráva és a Mura felső vízgyűjtőjén, Ausztriában rekord méretű árhullámok alakultak ki. Az eddigi legnagyobb árhullám egyébként 1972-ben vonult le itt, ám a gyakorlat előrejelzései szerint a mostani árhullámot ennél is magasabb szinten várták. Hazánkban Őrtilos, Szentborbás és Drávaszabolcs térségében is a korábbi legnagyobb vízszintek meghaladására lehetett számítani.
A feltételezés szerint Baranya és Somogy megyében intenzív árvízi védekezésre volt szükség, az ország többi megyéjében pedig viharos erejű széllel és felhőszakadással járó viharokra készültek.
A gyakorlatnak az árvízi helyzet kezelése érdekében szükséges lépések gyakorlása mellett az is célja volt, hogy az érintett állomány az új webes alapú jelentési rendszer használatát elsajátítása. A rendszer előnye, hogy a területi szervek az eddigi szöveges beszámolóik helyett immár egy központi online szoftveren küldik meg megfelelő időközönként állapotjelentésüket az aktuális helyzetről. Az országos operatív törzs számára ugyanis elengedhetetlen, hogy rendszeresen adatokat, információkat kapjon a katasztrófa helyi szintű kezeléséről, az időközben bekövetkezett káreseményekről, és így lássa a védekezés minden lényeges momentumát. Az időszakos jelentések tartalmától függ ugyanis az országos szintű döntések előkészítése, vagyis a katasztrófavédelem területi szerveinek informálniuk kell az országos vezetést arról, ha valahol erők átcsoportosítására, települések lakosainak kitelepítésére, vagy egyéb halaszthatatlan teendőkre van szükség. A gyakorlaton tesztelt új jelentési rendszer segítségével ez az információáramlás időveszteség nélkül történhet.
A gyakorlat középpontjában a feltételezett árvízi és viharos időjárási helyzet kezelésének irányítása állt, amely megmutatta, hogy a megfelelő döntések előkészítéséhez elengedhetetlen a megfelelő információáramlás. A jelentési rendszer megfelelő működésének záloga, hogy azok, akik az új online jelentési rendszert használják, annak használatát alaposan begyakorolják, így az egy valós árvízi helyzetben képes betölteni rendeltetését, hozzájárul az állampolgárok biztonságához.