2021. július 25. vasárnap

Sellye gyűjt, az agrárkamara mentegetőzik


Baranya - 2021. július 11.
szerző: SH/MTI

sellyevihar

Sellye polgármestere segítséget vár, a saját kárait felmérő egyház is gyűjtésbe kezd, az Agrárkamara szerint pedig jól működött a jégelhárító rendszer és hosszasan magyarászkodnak. A jégverés utóhangjai.

A pénteki viharral érkező erős szél és jégeső Baranya több településén épületek százainak tetejét is megbontotta, bizonyos helyeken dió- és tojásméretű jég hullott. A megyében Sellyén keletkezett a legtöbb kár, de a jégverés érintette a szomszédos Drávaiványit és Okorág települést is. Nagyságrendileg háromszáz ház sérült meg, és több tucat autó vált használhatatlanná.

Nagy Attila, Sellye független polgármestere szombaton közösségi oldalán több videóban is szólt a helyiekhez és a segíteni szándékozókhoz. Elmondta, több mint 400, javarészt magán-, kisebb részt önkormányzati és egyházi tulajdonban lévő épület teteje sérült meg.

Közölte: péntek késő délután óta folyamatosan zajlik a településen a megrongált tetők javítása, fóliázása és a munkálatok sikeréhez több baranyai önkormányzat is igyekszik hozzájárulni, így fóliatekercseket, tetőcserepeket, biztosítottak, illetve erre buzdítják a településeken élő lakosságot is.

A jegkarsellye@gmail.com e-mail címen a károsultak és a segíteni szándékozók jelentkezését is várják.

 

Az egyház is gyűjt

Gyűjtést indít a református egyház a pénteki jégvihar baranyai károsultjainak, a rászoruló családoknak és a kárt szenvedett református közösségeknek – közölte a Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinatának Elnöksége szombaton.

A Balog Zoltán püspök, a zsinat lelkészi elnöke és Molnár János, a zsinatnak világi elnöke által aláírt közleményben emlékeztettek arra, hogy pusztító jégvihar csapott le több Baranya megyei településre péntek délután; több száz lakóház, valamint templomok, parókiák is súlyosan megsérültek, továbbá számos családnak veszélybe került a lakhatása.

Bár a kárfelmérések még zajlanak, de az már bizonyos, hogy teljes cserére szorul a kákicsi Kiss Géza-emlékház teteje, súlyosan megsérült a sellyei templom és parókia, valamint a drávaiványi fakazettás templom.

Jelezték: az egyházkerületek és az egyházmegyék azonnali gyorssegélyt adnak a református egyházközségeknek.

A közleményben azt írták, hogy a szeretetszolgálat felekezetre való tekintet nélkül segít a jégvihar miatt bajba jutottaknak, és azt kérik, aki teheti, támogassa a rászorulókat a Magyar Református Szeretetszolgálaton keresztül.

A bajba jutottaknak a pénzügyi felajánlásokat a szeretetszolgálat 10702019-85008898-51100005 számú bankszámlájára is várják jégkár közleménnyel.

Jelezték azt is, hogy a Sellyei Református Egyházközség hálával fogadja az építkezésből vagy felújításból visszamaradt cserepeket is, amelyeket a környékbeli családok házai, valamint az egyházi épületek javítására használnak fel.

 

Az agrákamara mentegetőzik

A talajgenerátoros országos jégkármérséklő rendszer országszerte működött, azonban – annak ellenére, hogy ez a létező legmodernebb technológia – a szupercellák ellen nem tud hatékony védelmet nyújtani. Az előzetes adatok szerint 21 helyről érkezett jégbejelentés hazánkban a pénteki zivatarok nyomán – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

A pénteki hidegfront az idei év harmadik hőhullámát zárta le. Kelet-Közép-Európában egy megközelítőleg 800 kilométer hosszú zivatarlánc fejlődött ki, ami határainkon túl hatalmas, a magyarországinál jóval nagyobb károkat okozott, Csehországban halálos áldozatai is voltak a viharnak.

Magyarországon a légköri viszonyok ismét kedvezőek voltak a heves zivatarok kialakulásához. Hét szupercella fejlődött ki: Sopron és Tata környékén, Baranya és Tolna megyében, Budapest északnyugati agglomerációjában, Dél-Pesten és Aggtelek környékén. Az extrém időjárást jól jellemzi, hogy egy nap alatt közel 195 ezer villámot regisztráltak az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) műszerei, szemben a két héttel ezelőtti hidegfront érkezésekor mért 93 ezerrel.

A zivatar hevességét és ezáltal a jégképződés valószínűségét az mutatja, hogy a felhőben található jégszemek méretét jellemző érték milyen magasságban éri el a 45-öt. Amennyiben ez 3-4.000 méteres magasságban mérhető, már jégveszélyes felhőről beszélhetünk, és ez minél magasabbra emelkedik, annál intenzívebb a jégképződés a felhőben. Mint írták, amint az a baranyai, a tatai és a budapesti szupercelláról készített animációban is látható, a 45-ös érték 10.000 méter, sőt esetenként 13.000 méter magasságban volt mérhető.

Az előzetes adatok szerint 2021. július 9-én összességen 21 helyről érkezett jégbejelentés hazánkban. Jellemzően borsó és cseresznye nagyságú jég hullott, dió nagyságú jég főként Baranya, Fejér és Komárom-Esztergom megyében, illetve Budapesten és Pest megyében fordult elő.

A kamara szerint egyelőre nem áll rendelkezésre olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető a jégeső. A határon túlról érkező, jéggel teli zivatarfelhők ellen nem lehet védekezni, ahogy a szupercellák ellen sem, ezek ugyanis több mint 10 kilométeres magasság fölé tornyosulnak, és folyamatos bennük a jégképződés. Az azonban garantálható, hogy a NAK által választott legmodernebb és leghatékonyabb, talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer alkalmazásával a lehulló jégszemek mérete kisebb lesz, mint amik a rendszer működtetése nélkül alakulnának ki.

Felidézik: 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. 2018-ban, a védekezés első évében már csak 22 ezer hektár, 2019-ben 37 ezer, 2020-ban – a szélsőséges időjárás ellenére – 32 ezer hektárnyi területre történt jégkárbejelentés. Míg 2015-2017 között, a rendszer indulása előtt 84 százalékos volt a jégkár aránya a zivatarkárokon belül, a védekezéssel érintett 2018-2020 közötti időszakban csupán 47 százalékos.

A kamara számításai szerint a jégkármérséklő rendszer minden évben több tízmilliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, a lakossági, ipari, állami létesítményekben, ingatlanokban és ingóságokban.