Sikeresen teljesítette szűzfelszállását a Fusion 213 prototípusa


Tech/Tud - 2021. november 4.
szerző: SH

magnus-fusion-213

A Magnus Aircraft új repülőgépe a világ repüléstörténetének csak egy apró darabja, de a magyar repüléstörténetnek mindenképpen egy meghatározó pontja, hiszen ez lesz az első olyan teljesen magyar fejlesztésű és gyártású repülőgép, amely az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) típusalkalmassági bizonyítványát megszerezheti.

Ennek a folyamatnak egy fontos pillanata volt a prototípus szűzfelszállása a Pécs-Pogányi Nemzetközi Repülőtéren, melyre kameránk is kilátogatott.

A vállalat pilótaképzésre szánt repülőgépének létrehozását két nagyon fontos dolog indokolta. Elsősorban az UL (Ultralight) repülőgépkategória felszállási tömeghatára a legtöbb európai országban 472,5 kilogramm, ami erősen korlátozza a repülőgépgyártók egyebek mellett felszereltségben megmutatkozó lehetőségeit.

Másodsorban a jogszabályi korlátok miatt ultrakönnyű repülőgép nem alkalmas PPL (Private Pilot Licence) oktatásra, ami a pilótaképzés alapja.

Ezen okok indokolták, hogy 2017-ben belevágtak a Fusion 212 ultrakönnyű repülőgépünk továbbfejlesztésébe és egy magasabb kategóriában történő tanúsításába. A LSA (light-sport aircraft) egy magasabb kategória, ahol a megengedett 600 kg-os felszálló tömeg mellett az EASA típus tanúsítási követelményei is magasabbak.

A Fusion 213 prototípusa első ránézésre nem sokban különbözik elődjétől, a Fusion 212-től, azonban sok, kívülről alig vagy egyáltalán nem látható dolog különbözteti meg.

Felszálláshoz készítik elő a Magnus Fusion-213 repülőgépét

A repülőgép szerkezetébe, azon belül is a kompozit rétegrendbe jelentősen belenyúltak, hogy a repülőgép képes legyen elviselni a nagyobb maximális felszálló tömegből és a műrepülhetőséghez kapcsolódó +6 G-s terhelési többesből adódó nagyobb igénybevételeket.

A repülőgép hatótávolságának növelése érdekében az eddigi egyetlen, törzsben található tüzelőanyag tartály mellett a félszárnyakban is kialakítottak egy-egy tüzelőanyag tartályt, így a repülőgép hatótávolsága 1000 kilométer fölé nőtt.

A gyártástechnológia egyszerűsítésének érdekében a korábbi típusokban található fém rácsszerkezetet – amely többek között a szárny és a törzs összekapcsolását biztosítja – elhagyták és egy erős kompozit elemre cserélték. Továbbá a korábbi típusoknál használt forgácsolt alumínium főfutó szárakat kompozit laprugós futószárak váltották, amit szintén a gyár tervezett és gyárt.

A Fusion 213 fülke ergonómiája a komfortosabb kilátás és a könnyebb kezelhetőség szempontrendszere alapján került kialakítása, többek között a korábban használt Dynon EFIS-t, vagyis az összevont repülés-támogató rendszert Garminra cserélték.

A jelenlegi folyamatban lévő típus tanúsítás lezárását követően sem állnak meg a repülőgép fejlesztésével, már elkezdtük a repülőgép NVFR (éjszakai repülési képesség) kialakításának előkészítését.

A legnagyobb kihívás azonban a repülőgép műrepülésre történő tanúsítása lesz, ami többek között új, nagyobb teljesítményű és műrepülhető motor installálását is szükségessé teszi.

Az új repülőgép tervezése, fejlesztése és a prototípus gyártása sok ezer munkaóra alatt valósult meg. A Magnus szakemberei a szakmai tudásukon túl, szívüket-lelküket is beletették, hogy a prototípus elemelkedhessen a kifutópályáról.