2021. július 25. vasárnap

A földrengések hazánkban is reális veszélyt jelentenek


Tech/Tud - 2021. április 24.
szerző: SH

szeizmograf

Nem épp megnyugtató, ám annál részletesebb közleményt adott ki a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium arról, hogy a lábunk alatt lévő talaj is deformálódik, így a földrengések hazánk területén is reális veszélyt jelentenek.

Mint emlékeztetnek, az elmúlt hetekben, sőt az elmúlt órákban is, számos jelentősebb földrengés is kipattant Soprontól néhány tíz kilométerre, Ausztria területén.

A mozgatóerő az Adriai-lemez észak felé történő mozgása és az óramutató járásával ellentétes irányú forgása, melyek következtében ütközik az északabbra lévő stabil európai kőzetlemezzel. Ennek az ütközésnek az egyik eredménye, hogy a Pannon-medence aljzatát felépítő kőzetlemezek, különösen annak észak, észak-nyugati része keleti irányban úgymond kipréselődik ebből az ütközési zónából.

Hasonló ez ahhoz, mint amikor az ujjaink közé szorított meggyből a mag elrepül – élnek a hasonlattal. Azonban a kőzetlemez nemcsak igyekszik kiszökni az ütközési zónából, hanem közben az Adriai-lemez nyomása miatt folyamatosan feszültség is halmozódik fel benne.

A kipréselődés jelentős vetőzónák mentén történik – jegyzik meg, folytatva: a kipréselődő lemezt északnyugati irányból a Mur-Mürz-vető rendszer és a Bécsi-medence délkeleti peremi vetője határolják (piros ellipszissel jelölve a lenti ábrán), míg dél-délnyugati irányból a Periadriai vető rendszer és a Közép-magyarországi szerkezeti zóna határolja.

Az elmúlt hetekben kipattant rengések a Mur-Mürz vonalhoz köthetőek, amely mentén egy balos oldalelmozdulás történik, és amelynek során a Pannon-medence északi részének aljzatát felépítő kőzetlemez ÉK-re mozdul el. A mozgásnak azonban a vízszintes mellett van egy enyhébb vertikális komponense is, ugyanis a Pannon-medence a szerkezeti vonal mentén valamelyest süllyed is. A feszültség tehát ezen elmozdulás során halmozódik fel, ugyanis ezek a vetők egyenetlen felületek/deformációs zónák, ahol a felhalmozódó feszültség időnként kisebb-nagyobb rengések formájában pattan ki.

A Mur-Mürz vető rendszer és a Bécsi-medence délkeleti peremi vetője mentén átlagosan 50 évente szokott bekövetkezni 5-ös magnitúdót meghaladó erősségű rengés. A mostani rengések ennél gyengébbek voltak.

Az intézet osztrák kollégákkal együtt részt vesz olyan kutatásokban, amelyek a kőzetek deformációjának mértékét monitorozzák e gyakori rengésekkel jellemezhető zóna közelében, hogy annak szeizmikus eseményekkel való kapcsolatát jobban megértsük. A mostani rengések, hasonlóan a tavaly év végi horvátországi földrengéshez, olyan szerkezeti zónához kapcsolódnak, melyek mentén a feszültség a Pannon-medence peremi részein oldódik ki jellemzően.

Azt azonban hangsúlyozzák, hogy közben a Pannon-medence központi részén is folyamatos a feszültség felhalmozódás. Sőt, a horvátországi és az ausztriai rengések is arra utalnak, hogy a lábunk alatt található kőzetlemez is folyamatosan deformálódik. A földrengések hazánk területén is reális veszélyt jelentenek, a peremeken kipattanó rengések hatással vannak a talpunk alatti litoszféra állapotára is.

Az elmúlt évszázadok földrengései – infografika: ELKH FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium