Számítógépe is rámehet a hőségre

Kékhalál, zúgó, zörgő számítógép – ismerős a kép? Ha a számítógépünk újra és újra lefagy, több, mint bosszantó. Elveszett a munkánk, beállításaink, a megnyitott ablakok. Arra azonban kevesen gondolnak, hogy ennek mi lehet az oka, és miként lehet elejét venni.

Számítógépeink nagy teljesítményű részeit – mint a processzor, tápegység, egyéb csipkészletek – jó hővezető képességű hűtőbordákkal tartjuk üzemi hőmérsékleten. Ez sokszor nem elég, ezért ventilátort szerelnek a bordákra vagy környezetük hűtésére. A levegőt gyakran percenként többezres fordulattal mozgató berendezések bizony a legtisztább szobában is összegyűjtik a port, ami hosszú hónapok vagy évek alatt mind a hűtőbordán köt ki. Annak hőleadó-képessége a rárakódott vastag porréteg miatt megnő, az eszköz amit hűteni kellene túlmelegszik és eléri azt a hőmérsékletet, ahol a számítógép működését már nem tudja hibátlanul kiszolgálni.

Ezt az állapotot a számítógép azonnal jelzi: egy kék képernyőn tájékoztat a súlyos hibáról, ezt nevezzük kékhalálnak. A hiba másik megjelenése a teljes lefagyás, amikor nem mozdul semmi – leáll vagy beakad a zene, videó, nem reagál az egér. Ezt az állapotot a billentyűzettel ellenőrizhetjük legegyszerűbben: kapcsoljuk ki-be a Caps- Num vagy a Scroll Lock billentyűt, és figyeljük meg, hogy az ezek állapotát jelző kis lámpácskák változnak-e. Ha nem mutatnak életjelet, nyugodtan nyomhatjuk a resetet, vagy néhány percre a tápegységen lévő kapcsolóval kiiktatva pihentessük – hűtsük – a számítógépet.

A gép belsejének állapotát magunk is ellenőrizhetjük: gondosan ügyelve arra, nehogy garanciális matricát sértsünk meg vele leszereljük az oldallapot, és megvizsgáljuk, mekkora a tisztaság odabent. A túlmelegedés okozta leállások előfordulásától függetlenül évente egyszer célszerű ezt elvégezni minden számítógépnél, kiváltképp, ha az a földön van tárolva és üzemeltetve. Laptopok esetében minden esetben forduljunk szakszervízhez.

Ha vastag porréteget találunk a ventilátorok környékén, három megoldás közül választhatunk: a legegyszerűbb és legköltségesebb, hogy szakszervízben kitisztíttatjuk, néhány ezer forintos költséggel. A második szintén elegáns és profi lehetőség, hogy mi magunk vásárlunk sűrített levegős sprét, és fújjuk tisztára közvetlen közelről a gép belsejét. Ezt célszerűen a szabadban végezzük, ugyanis óriási porfelhővel jár. Egy ilyen spré hosszú évekig elegendő, ára ezer forint körül mozog. Egyszerű levegő van benne, hajtógáz nélkül, teljesen veszélytelen.

A harmadik megoldás a legcélravezetőbb és egyben a legolcsóbb – igaz, sufnituning-szaga van. A számítógépet elhurcoljuk egy benzinkúthoz, és a kerekek ellenőrzésére és felfújására szolgáló kompresszorral tisztítjuk alaposan ki.

Bármelyik saját kezű megoldást is választjuk, a hűtőventilátorokat több szempontból sem árt lefogni, hogy az áramló levegő ne pörgesse meg őket. Nem látható a szennyeződés a tápegységekben, de ne felejtsük el kifújni azokat sem – több oldalról.

Bosszantó jelenség a számítógép zúgása is. Emiatt sokan szeretnek mindenféle csapágygondra hivatkozni és cserélni a borsos árú ventilátorokat, de ez az esetek túlnyomó többségében nem helytálló magyarázat. A zörgést egész egyszerűen a ventilátorok lapátjaira egyenetlenül lerakódott por okozza. A percenként több ezret forduló légkeverő egyensúlya ekkor ugyanis megváltozik, és a forgási sebességétől függően remegni, zúgni kezd.

A levegős módszer nem csak a zörgő ventilátorokat csendesíti el. A számítógép alaplapja minden fontos részegységének méri a hőmérsékletét, és a környezetében lévő ventilátorok sebességét úgy állítja be, hogy az a legkisebb fordulatszámon biztosítsa a megfelelő hűtést. Ha a lerakódott por miatt egy felület nem hűl a kellő mértékben, a fordulatszám automatikusa emelkedik. Ez odáig fajulhat, hogy a korábban csendes gép csupán 10-20 százalékon futó hűtése már a bekapcsolás perceitől kezdve 100 százalékon fut. Ha újra szabaddá tesszük a hűtőfelületeket és ezzel növeljük a teljesítményét, a ventilátorok újra felvehetik az optimális sebességet.

A hűtés során a számítógép házába kerülő por – azon felül, hogy akár teljesen meg is állíthatja a ventilátor forgását és ezzel százezres kárt okozhat – önmagában nem károsítja az alkatrészeket. Némileg csökkenthetjük a piszok bejutását és lerakodását, ha a gépet kis állványra helyezzük. Ennek több módja van: vagy csinálunk egy néhány centi magas polcot neki, vagy vásároljunk készen egy kerekeken guruló számítógép-tálcát.

Szót kell ejteni a hővezető pasztákról is, melyek olyan anyagok, amik a forró alkatrészek és a hűtőbordák közötti egyenetlenségeket simítják el, hogy a hűtőfelület pontosabban fekhessen fel, ezzel segítve a jobb hőátadást. Ezek addig teszik a dolgukat, amíg annyira ki nem száradnak, hogy elvesztik a vezetési tulajdonságaikat, ezért időről időre cserélni kell őket. Ez az anyag minőségétől és felviteli módjától függően néhány évente szükséges művelet gyakorlott szakembert igényel.