Siklós értékei – a vár
Siklós legjelentősebb épített örökségét 2014-ben vették fel a helyi értéktárba, 2017 óta a megyei értékek között is szerepel.
A siklósi vár alapjai a 13. század közepén készültek, első írásos említése 1294-ből való. Kezdetben a Soklyósi család birtokolta, akik belviszályok és hatalmi harcok után Zsigmond király idején kegyvesztetté váltak, birtokaik a Garai családhoz kerültek. Ifjabb Garai Miklós nádorsága alatt a vár országos politikai központtá vált, Zsigmond királyt is itt őrizték, ekkor épült ki gótikus, majd korszerű védelmi rendszere.
A 15-16. század fordulóján Corvin János, Both András és Perényi Imre birtokolta, akik reneszánsz stílusban átépítették. A mohácsi csata után Perényi Péter a Szent Korona őrzésében és a két király közti hatalmi harcokban is szerepet játszott.
1543-ban a török többnapos ostrom után elfoglalta a várat, amely 143 éven át katonai és raktárközpont maradt, egészen 1686-os felszabadításáig. A 18. században Caprara gróf, majd a Batthyány család lett a birtokos, akik barokk kastéllyá alakították. Közülük Batthyány Kázmér reformkori politikusként és 1848 külügyminisztereként vált jelentőssé, maradványait 1987-ben hozták haza Párizsból és helyezték el a vár kápolnájában. A 19. század végén a Benyovszky család vásárolta meg az építményt, műemlékké nyilváníttatta és helyreállíttatta belső tereit.
A második világháború idején internálótáborként és hadifogolytáborként használták a siklósi várat, majd hosszú pusztulás után 1956-tól felújították, múzeum, szálloda és étterem működött benne.
A rendszerváltás után Siklós önkormányzata vette át hasznosításra, 2010–2011-ben uniós, norvég és hazai támogatásokból átfogó rekonstrukció zajlott, amely során a szárnyak, a barbakán, a felhajtó, a kápolna és a kert is megújult, valamint egy látogatóközpontot építettek mellé.
A települési értéktár Siklós területén lévő kulturális örökségek gyűjteménye. Az alulról felfelé építkező rendszerben a települési értéktár elemeire épül a megyei jelentőségűként is elismert örökségek felsorolása, majd az arra érdemesek számára következik a nemzeti értékké, hungarikummá nyilvánítás. A sor első szintjén tevékenykedő Helyi Értéktár Bizottság 2014-ben alakult, feladata, hogy kijelölje azokat a városra jellemző nevezetességeket, melyek méltóak az elismerésre.
